-              Fesz�ltnek t�nsz... – mondta Hayley a kocsiban.

-              Minden rendben �desem! – er�ltetett egy mosolyt az arc�ra Bess.

-              Tudom, mi�rt vagy ideges.

-              Tess�k?

-              Persze, nagyi partija miatt. De nyugi, minden rendben lesz. Tom is ott lesz, vagy nem?

-              De.

-              Oda Simone nem j�n?

-              Nem, oda nem.

-              K�r. J� fejnek t�nt.

-              Az is.

-              Mit akart egy�bk�nt?

-              Semmi fontosat... – remegett meg a keze, de m�ly leveg�t vett, hogy lehiggadjon.

-      Hayley Tomt�l van? – k�rdezte Simone.

Bess nem l�tta �t m�rgesnek, ink�bb szomor�nak. Olyannak, aki maga is f�l a v�laszt�l, de mindenk�pp tudnia kell. Ugyanazt l�tta rajta, amit mag�n, mi�ta Tom visszaker�lt az �let�be. El akarta mondani, minden�ron! Ugyanakkor nem volt k�pes r�. Mi�rt csak Simone-nak t�nt fel a hasonl�s�g? Hogy a szem�k egyforma, a temperamentumuk, a kisug�rz�suk... Mindig mindenki csak Bess-t l�tta benne fiatalabb kiad�sban. Bezzeg a n�... �gy �lte le az ut�bbi 16 �v�t, hogyha Hayley-re n�zett, Tomot l�tta benne �s a maga m�g�tt hagyott �let�t. S ennek ellen�re is mindenn�l jobban szerette �t. S�t, tal�n pontosan ez�rt.

-              �n...

-              K�rlek v�laszolj...

-              Igen... – mondta halkan, egy pillanatig szinte azt hitte, hogy ki sem mondta, Simone azonban m�gis b�lintott.

-              �rtem...

-              K�rlek ne...

-              Nem mondom el neki. De tudnia kell.

-              El fogom mondani.

-              Rendben... – s�hajtott.

-              Sok mindent nem tudsz m�g...

-              Gondolom... �s nem is neheztelek r�d, �n csak... azt sajn�lom, hogy ennyi mindenb�l kimaradtunk. A csal�dunk r�sze, de nem ismerhett�k. Nem tudom, Tom hogyan fog reag�lni.

-              Ett�l f�lek a legjobban. Ami�ta �jra tal�lkoztunk, folyton el akartam mondani neki, de...

-              Berezelt�l. Nem is k�nny�.

-              M�r ki van k�sz�tve a ruh�d �desem, �lt�zz csak fel... – engedte be maga el�tt Hayleyt haza�rve.

-              Ok�!

Bess szinte lerogyott az �gyra a szob�j�ban. Csup�n n�h�ny perc gyenges�get engedett meg mag�nak, ut�na be�llt a zuhany al�, hogy id�ben elk�sz�lj�n. Mindketten fel�lt�ztek, Hayley megk�rte, hogy hull�mos�tsa be a haj�t, �gy �tment az � szob�j�ba.

-              Kop kop!

-              Gyere!

-              � kincsem... – nyitott be az ajt�n �s szinte f�ldbe gy�kerezett a l�ba – Gy�ny�r� vagy!

-              Will-nek is tetszeni fog? – k�rdezte csillog� szemekkel. A l�nyon mesesz�p piros ruha volt, mely a t�rd�ig �rt, itt-ott apr� csipke d�sz�t�ssel.

-              Minden bizonyal! – b�lintott hat�rozottan – �s most l�ssuk! – l�pett k�zelebb �s a haj�t kezdte f�s�lni.

-              Te is csinos vagy. – mosolygott anyj�ra a t�k�rb�l.

-              K�sz�n�m.

-              Tomnak tetszeni fog. – Bess egy pillanatra megdermedt, de siker�lt �sszeszednie mag�t �s folytatta. � korall sz�n� ruh�t vett fel, hasonl� fazon�t, mint a l�ny��. Igen, tudta, hogy Tomnak tetszene... de valami�rt ez ink�bb csak elszomor�totta most – K�sz is vagy! – mosolygott l�ny�ra – Indulhatunk?

-              Menj�nk!

-              Ez a te est�d Hayley! – �lelte mag�hoz Bess.