- Ez biztosan Hayley lesz! – kapta fel a fejt Bess. Mr a konyhban csrgtek egy-egy kv fltt. Feldsztettk az egsz lakst, gsorok vilgtottak csak, gynyr volt.
- Nyisd ki! – mosolyodott el Simone izgatottan.
- Anyu, csillapodj le! – nevetett Tom – Nem az angol kirlyn az...
- sokkal fontosabb! – mosolyodott el Bess, majd magukra hagyta ket.
- Szia anyu! Aszta! –szinte rgtn a dekorcira tereldtt a figyelme s ttott szjjal nzett krbe.
- Milyen? – krdezte, br felesleges volt.
- Egyszeren kirly! – lelkendezett s majd’ kiszortotta anyjbl a szuszt.
- Nem egyedl csinltam m. Tom is segtett s az anyukja, Simone. Nagyon szeretne mr megismerni.
- Hol vannak?
- A konyhban!
- Jl nzek ki? – harapott als ajkba idegesen.
- Mintha csak magamat ltnm! – kuncogott a n.
- Nee, reg vagyok? – spadt el.
- Ezt ksbb mg visszakapod! Na, gyere szlinapos!
- Szerbusz Hayley! – Tom apr puszit adott az arcra, s aztn tadta desanyjnak.
- J napot! – ksznt a lny illedelmesen.
- Nagyon rlk a tallkozsnak! – mosolygott r Simone, m egyszeriben arcra fagyott a mosoly. gy tnt, mint aki keresi a szavakat, de nagy nehezen sszeszedte magt, s ismt elmosolyodott – Mr sokat hallottam rlad.
- rvendek asszonyom!
- Hvj csak Simone-nak.
- Ksznm!
- Olyan szp vagy, mint az anyukd!
- Ksznm szpen!
- Nos, neknk indulnunk kell ltzni nagyi partijra, igaz? De amilyen hamar csak lehet, lelpnk s itt folytatjuk! Rendben?
- Rendben! – blintott s elhagytk a konyht.
- Akkor a partin tallkozunk! Egy ra mlva! – mondta Tom s kiksrte ket.
- Igen...
- s... akkor ahogy megbeszltk...
- Igen. – pirult el Bess s inkbb r sem nzett.
- Sziasztok!
- Egy pillanatra mg! – szlt utnuk Simone – Bess?
- A szobmban ltzm! – hagyta ott ket Tom.
- Lent vrok! – baktatott le a lpcsn Hayley.
- Igen? – fordult az asszony fel a n kvncsian.
- Hayley apja ott lesz?
- Nem... nem... nos Hayley nem ismeri t. Nem lt velnk.
- Ki ?
- Nem ismered...
- Tnyleg? Mert n gy rzem, nagyon is ismerem...
- Nem rtem, mire...
- Akkor ht kimondom kerek-perec... az igaz? A fiam az apja. Hayley Tomtl van?
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
