-              Hogy siker�lt este az oszt�lytal�lkoz�d? – Hayley m�r k�v�val v�rta a reggeliz� asztaln�l �desanyj�t, � maga pedig kaka�t ivott egy kis vajas pir�t�ssal.

-              J�l, j�l... tal�lkoztam n�h�ny r�gi ismer�ssel.

-              Az�rt ez nem meglep�... oszt�lytal�lkoz� volt... – mosolyodott el b�gr�je felett – Na �s az a f�rfi, aki itt volt?

-              Egy nagyon j� bar�tom volt...

-              Az l�tszott...

-              Hayley!

-              Bocs anya, de vak az�rt nem vagyok, b�rmennyire is k�s� volt m�r �s b�rmennyire is f�radt voltam! Ki �?

-              Tom a neve.

-              Tom, mint... Tom, mint az az alak, akir�l n�ha hallottam nagyi�kt�l? Hogy is fogalmaztak? Semmirekell� hulig�n?

-              J�zusom... – mosolyodott el Bess – Nagyi�k im�dnak t�lozni, nemde?

-              De igen, eml�kszel, amikor leestem a l�r�l? Neked m�r �gy adt�k tov�bb, hogy karom l�ban elt�rt, pedig az ijedts�g nagyobb volt, mint a f�jdalom!

-              A sz�vbajt hozt�k r�m. – b�lintott visszaeml�kezve a „trag�di�ra”.

-              Sz�val? Tal�lkoztok m�g?

-              �gy n�z ki.

-              Szereted?

-              Annak idej�n el�g furcsa kapcsolat volt k�z�tt�nk kicsim... – s�hajtott fel elgondolkodva – A legjobb bar�tok voltunk, de ann�l az�rt m�gis t�bb.

-              � ismerte ap�t? – Bess k�h�g� rohamot kapott �s gyors kortyokban nyelte k�v�j�t, hogy a torka v�gre kitisztuljon �s kapjon leveg�t. Az �r�ra n�zett �s �sszecsapta tenyer�t – M�r ennyi az id� Hayley, megint el fogsz k�sni!

-              De...

-              Tom volt a nagy szerelmem, b�rkit�l is l�gy, �rted?

-              De te tudod, hogy ki az, igaz?

-              Persze hogy tudom, m�gis mit gondolsz te r�lam?

-              H�t j�... – �llt fel Hayley �s kez�be vette iskola t�sk�j�t – Anya!

-              Hm?

-              Szeretlek! �s ezt a bl�zt majd cser�ld le, k�v�s lett.

-              J� legy�l kisl�nyom! – mosolygott r� Bess.

Gyorsan �tvette a bl�z�t egy m�sikra, elpakolta az asztal �s � is ment dolgozni. Egy mag�ngal�ria kur�torak�nt dolgozott, � szervezte a ki�ll�t�sokat, �s remek �zl�s�nek k�sz�nhet�en abba is belesz�l�sa volt, miket �ll�thatnak ki a mag�ngy�jtem�ny sz�m�ra. A tulajdonosn� szenved�lyes gy�jt� volt, �s ha Bess felfigyelt egy-egy kort�rs remekm�re, elv�rta, hogy sz�ljon neki �s � megvette, b�rmennyibe is ker�lt. M�v�szet ir�nti szeretete mit sem �rt azon a napon, minden csup�n sil�nynak �s sz�rk�nek t�nt, ahhoz a t�nyhez k�pest, hogy Tom visszat�rt az �let�be.

Amikor visszak�lt�z�tt ebbe a v�rosba, kock�ztatta, hogy ism�t tal�lkozzanak. �s amikor a kez�be vette az oszt�lytal�lkoz� megh�v�j�t, minden annyira sorsszer�nek t�nt, hogy libab�r�s lett t�le. Elment, mert k�v�ncsi volt, elment, mert hi�nyzott neki �s elment, mert l�tni akarta. T�l sok�ig volt n�lk�le, ha nem lett volna Hayley, tal�n m�g bele is �r�l. Minden szeretet�t r�z�d�totta, amit a sz�lei megpr�b�ltak ki�lni bel�le �s csak miatta maradt er�s.

-              Szia anya! – h�vta fel d�lut�n a l�ny az irod�ban.

-              Mond �letem!

-              Tudom, hogy holnap iskola, deee...

-              Hov� szeretne menni a kish�lgy?

-              Ne mondd �gy, nagyi besz�l mindig �gy, a fr�sz kit�r t�le...

-              Pont ez�rt mondom �gy!

-              �n is szeretlek!

-              Na hov� szeretn�l menni �s kivel �s mi�rt �s mett�l �s meddig?

-              Agatha, tudod az egyik oszt�lyt�rsam! A pl�z�ban van a sz�leinek egy palacsint�z�ja, azt mondta, elmehetn�nk suli ut�n egy-k�t �r�ra...

-              Hmm... Na j� egy-k�t �ra nem a vil�g, de tudod, hogy p�r �ra m�lva �n is v�gzek, otthon legy�l addigra!

-              Igenis! K�sz�n�m!

-              Szeretlek, �rezd j�l magad!

-              �n is, puszi!

-              Na? – k�rdezte Agatha, de bar�tn�je arc�r�l m�r k�nnyen leolvashatta a v�laszt.

-              Mehet�nk, de csak p�r �r�ra!

-              Kir�ly!

Els�t�ltak a pl�z�ba �s be�ltek a palacsint�z�ba. Rengeteget fecsegtek �s nevetg�ltek, kibesz�lve magukb�l mindent, a l�tez� �sszes t�m�n v�gigzongor�zva. Senki meg nem mondta volna, hogy csup�n p�r h�napja ismerkedtek meg. Lassan ideje volt indulni �s m�r el is k�sz�ntek, amikor Hayley ismer�s alakba futott.

-              Szia! – k�sz�nt r� a f�rfi – Hayley, igaz?

-              J� napot...

-              Hagyd ezt a j�napotoz�st! Tom vagyok, ok�?

-              �! Az a Tom! – mosolyodott el.

-              Azt hiszem... de melyik?

-              Semmi, semmi, nem �rdekes! Mit keres itt?

-              Itt dolgozom! A r�di�m�sort vezetem eggyel feljebb, eb�dre ugrottam le.

-              Komolyan? R�di�s? Aszta!

-              Csak nem �rdekel? – mosolyodott el kedvesen.

-              �pp a h�ten k�rdezt�k meg t�l�nk, mik lenn�nk sz�vesen �s �n a r�di�z�st v�lasztottam. Neh�z?

-              Megmutathatom, ha szeretn�d!

-              Ez komoly? Te j� �g! – lelkesedett be egy f�l perc alatt – V�rjunk csak, j� pontokra hajt any�mn�l, igaz? – h�zta fel szem�ld�k�t ravaszk�san.

-              V�g az eszed, igaz? De nem, ez esetben meg sem fordult a fejemben! Akkor? �rdekel vagy nem?

-              �rdekel! De nem maradhatok sok�ig!

-              Rendicsek! Nem akarlak bajba keverni!