-           Szeretlek! – s�gta a nyak�t �rintve puha ajkaival Tom �s szorosan mag�hoz �lelte Joan-t. A c�ges parti est�j�n, kint voltak messze a t�megt�l. Kettesben.

-           �n is szeretlek! – n�zett fel csillog� szemeibe a n�, boldogan mosolyogva r�.

-           Nem sz�k�nk el innen? Csak mi ketten.

-           B�rcsak megtehetn�nk...

-           H�t tegy�k, mit tart vissza?

-           Ink�bb mi nem? Az ap�d feles�ge vagyok �s nem hagyhatom csak �gy itt a c�get sem, ahogyan te sem a munk�d...

-           Nem �rdekel... – cs�kolta meg �hesen.

-           Tudod mit? Engem sem!

-           Akkor?

-           Menj�nk! – harapott als� ajk�ba izgatottan �s hagyta, hogy Tom maga ut�n h�zza a s�t�ts�gbe, de az sem �rdekelte, hov� viszi. Teljesen mindegy, csak kettesben lehessenek.

-           Joan... Joan...

-           Mondd Tom!

-           Annyira szeretlek Joan... Joan...

-           Joan! Joan!

-           Hm? – ekkor t�rt mag�hoz �s homlokr�ncolva, hunyor�tva pr�b�lta beazonos�tani, hol lehet. Nem az � szob�ja volt, �s Tom sem volt sehol. Grace hajolt f�l� �s finoman r�zogatva �bresztgette.

-           Joan, j�l van?

-           Mi? Hol vagyok?

-           A vend�gszob�ban! Agg�dtam, amikor nem j�tt le, j�l �rzi mag�t? Mit keres itt?

-           �hm... igen... persze, j�l! – �lt fel, de a n�v�rt aggasztotta s�padts�ga.

-           Azt hiszem, maga l�zas. – fogta meg a homlok�t, mely nyirkos volt �s forr�.

-           J�l vagyok.

-           Nincs j�l, �gy nem mehet be dolgozni. Hallottam a r�di�ban, hogy megint valami h�ny�s-hasmen�ses v�rus terjeng. Szigor�an itthon marad, �s majd �n �polgatom. Ha p�r nap m�lva sem javul, el kell mennie orvoshoz, de azt hiszem, hamar rendbe j�n.

A h�ny�s sz�ra Joan-t m�g a hideg is kir�zta, de a k�vetkez� pillanatban viszont felpattant �s rohant a f�rd�szob�ba. Nem, most nem lehet beteg, rengeteg dolgot el kell int�znie, miel�tt felmond. Besz�lnie kell m�g Geoff-fel is �s a f�gg�ben l�v� �gyeinek v�g�re is pontot akart tenni, hogy min�l kevesebb munk�t hagyjon h�tra.

Ha beteg lesz, fek�dnie kell, �s ha fekszik, nem csin�lhat k�zben semmit. �s ha nem csin�l semmit, akkor agyalni fog. �s ha agyalni fog, annak nem lesz j� v�ge... Viszont �gy arra is lesz ideje, hogy kigondolja, mikor �s hogyan besz�ljen Geoffry-val. Amint meggy�gyult �s jobban lesz, megejti a besz�lget�st, �s Grace-t�l is meg kell k�rdeznie, mennyire er�s m�r a f�rfi. J� sz�nben volt m�r, r�n�z�sre eg�szs�gesnek t�nt �s j�kedv�nek, de sosem lehet tudni.

-           Beteg. – k�z�lte Geoff-fel a h�rt Grace, amikor visszament hozz� a konyh�ba.

-           �... ne engedje, hogy dolgozni menjen, nagyon makacs e t�ren, de nem szabad megt�rnie.

-           Nem is fogok, ne agg�djon. Tudja, hol tal�ltam r�?

-           Hol?

-           A vend�gszob�ban... Ha j�l l�ttam, Tom egyik p�l�j�ban, amit reggelente l�ttam n�ha rajta...

-           �... Mondja, nem lehet, hogy tal�n... nem is olyan beteg?

-           Mire gondol? – k�rdezett vissza a n�, de a f�rfi n�z�s�b�l meg�rtette, mire gondol – Nem hiszem. Nem tudom. Joan sokat dolgozik, a szervezet�nek pihen�sre van sz�ks�ge �s nyugalomra. A legyeng�lt szervezetet gyorsabban megt�madj�k a v�rusok, szerintem semmi komoly.

-           Az�rt nem kellene elvinn�nk egy orvoshoz?

-           Ha nem javul az �llapota n�h�ny napon bel�l, elviszem. Addig is szigor� pihen�st �rok el� neki �s �gyelek r�, hogy be is tartsa.

-           Joan makacs.

-           Ahogyan �n is!

-           Igen... ezt is szeretem mag�ban Grace. – mosolygott r� csib�szes mosollyal.