-           Nem... nem akarok gyereket? – r�ncolta a homlok�t Tom �rtetlen�l – Ez most hogy j�tt? Hogy j�tt ide? Hiszen m�g csak p�r napja vagyunk egy�tt, vagyis lefek�dt�nk �s �lvezt�k �s m�snap nem haraptad le a fejem �rte... Nem igaz�n besz�lt�k �t az�ta, hogy mik is vagyunk mi most egym�snak pontosan, de... azt hittem egy�tt vagyunk.

-           Igen.

-           P�r napja. P�r napja! �s te a gyerekeken gondolkozol? Illetve az�rt dobsz, mert �gy gondolod, hogy �n nem akarok?

-           Tudom, hogy csak n�h�ny nap, de pontosan tudtad, mit akarok. Csal�dot. Egy kisbab�t. Harminc �ves vagyok �s...

-           Megint ezzel j�ssz...

-           Hidd el, hogy ez nekem fontos!

-           �s te is hidd el, hogy m�g nem vagy elk�sve semmivel sem. Nem �rtem, hov� rohansz... P�r nap alatt...

-           F�lre�rted. Akarok gyereket. De nem t�led.

-           Mi? H�t kit�l?

-           �gy �rtem... Nagyon j�l �rzem magam veled �s ami k�zt�nk t�rt�nt, nos... fantasztikus, �s b�rcsak �gy maradhatna, de...

-           H�t maradjon...

-           De �n gyereket akarok. Ha nem is most azonnal, de p�r �ven bel�l... Ahhoz viszont m�r most ismernem kell azt, akit�l lesz.

-           �s ha j�l sejtem, az nem �n leszek, igaz? – kezdte kapizsg�lni a l�nyeget Tom.

-           Te nem akarsz gyereket, de �n igen. �gy a c�ljaink m�sok. Ak�rmennyire is szeretn�m ezt folytatni, emellett nem lehet csak �gy elmenni. Nem leszek fiatalabb �s nem pocs�kolhatok csak �gy �veket egy olyan dologra, ami tal�n nem vezet sehov�... Amikor tal�lkoztunk Benjaminnal...

-           Benjamin... sejtettem, hogy m�g el�ker�l a neve... Mit akarsz azzal a b�jg�n�rral, azt hittem m�r nem szereted.

-           Nem is. Csup�n belegondoltam, hogy � is velem egy id�s... de m�r a m�sodik gyerek�k �rkezik. �s �n hol tartok?

-           Sikeres �zletasszony vagy �s mellette m�g k�nyveket is illusztr�lsz...

-           �s? A munka nem minden. Te tan�tottad meg nekem. Semmit sem �r, ha nincs kivel megosztanom az �letem.

-           Oszd meg velem!

-           �s mi lenne vel�nk? N�h�ny �vig szeretn�nk egym�st, de k�s�bb csak haragudn�k r�d, ami�rt nem lenne gyerek�nk, te pedig �nr�m, ami�rt er�ltetn�m...

-           Nem tudhatod! Mi lenne vel�nk n�h�ny �v m�lva, honnan tudjam, nem l�tok a j�v�be, ahogyan te sem! Igen... megtan�tottam neked, hogy a munka nem minden. De azt is, hogy nem futamodhatsz meg, amint valami komolyabbra fordul...

-           Nem futamodom meg, �n csak pr�b�lok a j�v�re koncentr�lni.

-           �s mit gondolsz, ki szeretne majd t�led gyereket, ha az ap�m feles�ge maradsz?

-           Az sem tart �r�kk�.

-           Tal�n elv�lsz �s ott hagyod a c�get is? Te? Akit ap�m sz�vrohama miatt is b�ntudat gy�t�rt? �gysem tudsz le�llni, hozz� szokt�l, hogy robotolj... mit gondolsz, gyerek mellett is menne?

-           Ha ilyeneket mondasz, sem v�ltoztatom meg a d�nt�sem. Gyereket akarok. Ha nem t�led, majd m�st�l...

-           A fen�be is... – l�pett k�zelebb a f�rfi �s mag�hoz h�zta a n�t. Egyszerre volt feld�lt �s szenvedett, mint egy kivert kutya. Legsz�vesebben ord�tott volna, de helyette ink�bb megcs�kolta Joan-t, aki n�h�ny m�sodpercig ellenkezett, de v�g�l megadta mag�t. Odaad�n simult er�s karjaiba �s �lvezte ki tal�n az utols� egy�tt t�lt�tt pillanatokat.

-           Joan, Joan, Joan... – s�gta rekedtes hangon Tom �s selymes nyak�ra haladt ajkaival – Meg tudlak m�g valamivel gy�zni az ellenkez�j�r�l?

-           Azt hiszem nem... – mondta remeg� hangon, majd szomor�an n�zett Tom barna szemeibe – Nem.