Joan azzal v�lt el Peter-t�l, hogy �tgondolja a dolgot. F�lt belev�gni az eg�szbe, ennyi munka mellett pedig nem lenne r� ideje. Csak �gy tudn� azt tenni, amit szeret, ha felmond. De nem hagyhatja Geoffry-t egyed�l. Felel�ss�ggel tartozik ir�nta. Vajon hagyn�, hogy felmondjon? Mit mondana, ha el�ruln� neki, hogy ak�r p�r pillanatra is, de felmer�lt benne a kil�p�s. D�h�s lenne? S�rtve �rezn� mag�t, becsapva, cserbenhagyva? Vagy meg�rt� lenne �s t�mogat�... Meg kell tudnia, de hogyan?

K�s� este �rt haza most is. Szomor�an s�t�lt el az udvar mellett, ami m�r l�that�an sokkal jobb �llapotban volt, mint amikor idek�lt�ztek. A medence k�sz volt, langyos v�z fodroz�dott benne az esti l�gy sz�lben. Oldalt f�k �s bokrok keretezt�k a frissen lerakott gyept�gl�t. M�r csak a j�rda lerak�sa volt h�tra, ami n�h�ny napot vehet majd ig�nybe tal�n. Joan tudta, mit jelent ez. Tom m�r nem sok�ig marad.

A h�zban m�r s�t�t volt, feltehet�en mindenki aludt. A n� meglepetten vette tudom�sul kar�r�j�ra n�zve, hogy m�r este 10 �ra k�r�l j�rt az id�. M�gsem volt m�g f�radt, nem akart aludni. Egy bolondos �s - r� egy�ltal�n nem jellemz�- boh�m �tlett�l vez�relve felsietett a szob�j�ba. El�kereste sz�z �ves, k�t r�szes bikinij�t �s felvette. F�rd�k�nt�st kanyarintva test�re, elhagyta szob�j�t �s lesurrant. Miel�tt belel�pett volna a v�zbe, k�rben�zett, kibontotta haj�t �s megr�zta. Tom sz�ve hatalmasat dobbant erre a mozdulatra, aki az ablak�ra tapadva meredt ki az udvarra, miut�n valamilyen furcsa zajra lett figyelmes. Nem tudott elaludni, am�g meg nem hallja, hogy a n� biztons�gban haza�rt, �s amikor kikelt az �gyb�l �s kin�zett az ablakon, megl�tta Joant. Ott toporgott a medence perem�n �s ide-oda kapva a fej�t, meggy�z�d�tt r�la, hogy egyed�l van. Ha tudta volna, mennyire nincs. Jobb nagyl�bujj�t �vatosan belem�rtotta a v�zbe, hogy ellen�rizze a h�m�rs�klet�t. El�gedett lehetett vele, mert a k�vetkez� pillanatban leeresztette mag�r�l a k�nt�st, mely selyemh�l�k�nt ter�lt sz�t l�bai mellett. Tom m�g sosem l�tott enn�l gy�ny�r�bb nimf�t �let�ben �s �t l�tva elkezdett hinni eff�le misztikus l�nyek l�tez�s�ben.

Joan mit sem tudva n�z�k�z�ns�g�r�l, egy egyszer� ugr�ssal a v�zben termett. A felsz�nre �rve elmosolyodott �s h�ton �szva indult neki a medence t�loldal�hoz. Lehunyt szemmel �lvezte a v�z simogat�s�t. Tom f�lt�keny volt a v�zre, f�lt�keny a sz�lre, f�lt�keny a bikinire, ami�rt azok hozz��rnek Joan-hoz. Nyelt egy nagyot �s megnyalta cserepesre sz�radt ajkait.

-           Nehogy kimenj hozz� �regem... – s�gta reszel�s hangon, de v�gtagjai nem engedelmeskedtek esze parancs�nak, mert m�r vetk�zni kezdtek. Egy sz�l als�nadr�gban �llt meg a v�z mellett �s csak b�multa �t. M�g nem vette �szre, pedig azt hitte, sz�vver�s�nek �tem�t m�g a bolyg� m�sik v�g�ben is meghallan�k. Halkan ereszkedett a v�zbe �s Joan csak erre a hangra lett figyelmes.

-           Tom... – r�m�lten takarta el reszket� mellkas�t. Feleslegesen, Tom m�r mindent l�tott.

-           Csatlakozhatok? – k�rdezte suttogva. Att�l f�lt, ha hangosabban mondja, ez az �lom szertefoszlik.

-           �hm... ha akarsz, ha gondolod... persze... – Joan nem mozdult, �s Tom sem. N�m�n n�zt�k egym�st.

-           Kellemes a v�z... – t�rte meg a csendet Tom n�h�ny perc ut�n.

-           Igen. Langyos.

-           Az...

-           K�hm... �gy l�tom, nemsok� v�gzel az udvarral... gondolom... ut�na elm�sz... – k�ptelen volt elszak�tani pillant�s�t arr�l a barna szemp�rt�l. A forr� csokol�d� jutott esz�be r�la egy hideg t�li napon, mely felmeleg�ti eg�sz test�t.

-           Igen, b�r t�rt�nt m�g n�h�ny v�ltoztat�s.

-           Hogy �rted ezt? – azonnal megk�rdezte, pedig nem akart ennyire izgatottnak t�nni. Tom elmosolyodta mag�t �s a medence szemk�zti oldal�ra �szott. Onnan n�zte a n�t, aki �hesen meredt ki-kikandik�l� mellkas�ra.

-           Lesz egy terasz �s egy pavilon is, ami az eredeti tervben nem volt benne. �gy a j�rd�t egyel�re nem rakhatom le, meg kell v�rnom, m�g az alapanyagok ide�rnek �s k�sz leszek a pavilonnal �s a terasszal is.

-           Az... az mennyi id�?

-           Nem is tudom. A terasz alapoz�sa megvan, de el�g �t�tt-kopott. A felsz�n�t kell rendbe hoznom, beburkolni egy fagy�ll� csemp�vel, �j korl�tokat feltenni. A pavilon �sszerak�sa is el�g lass� munka. �gy k�t hetet saccoln�k a j�rda lerak�s�val egy�tt.

-           �rtem. Az j�. �gy �rtem, biztosan sz�p lesz.

-           Annyira nem, mint te, itt a holdf�nyben, csurom vizesen �s...

-           Tom. – ny�gte elf�l� hangon. M�r �gy is az idegein t�ncolt, ah�nyszor csak �szrevette el-elkalandoz� tekintet�t.

-           M�g egy ideig el kell viselned... – �szott k�zelebb a n�h�z, ak�r egy �ldozat�t becserk�sz� alig�tor.

-           Tal�n menni fog... – pihegte Joan, amikor meg�rezte a f�rfi lehelet�t a mellkas�n �s test�nek meleg�t. Hol farkasszemet n�ztek egym�ssal, hol egym�s sz�j�t b�mult�k.

-           Rem�ltem... – k�stolt bele a reszketeg ajkak forr�s�g�ba Tom.