-Bill? –néztem szerelmemre, amikor beszállt mellém.
-Nyugodj meg kicsim, nemsoká vége! –ölelt magához- Helyesen cselekedtél!
-Mindenki egy olcsó kis nőnek tart…
-Nyugodj meg… mindjárt vége! Gyere, menjünk haza! Meglátod nevetni fogunk az egészen…
-Bill… csókolj meg! –néztem fel rá.
-Majd otthon kicsim! Ígérem, otthon megadok neked mindent, amit kérsz!
-Téged akarlak!
-Sam! Induljunk! –szólt előre és már úton is voltunk hazafelé- Itt is volnánk! –nyitotta ki előttem az ajtót Bill.
-Hol a csókom?
-Itt! –csókolt meg azonnal, én pedig átöleltem a nyakánál és közelebb húztam.
-Várj…
-Nem várok, eleget vártam! Megmondtam a kocsiban, téged akarlak! Üres az egész ház, senki sincs, aki megakadályozhatna…
-Szeretlek! –vett fel a karjába és a szobámba vitt, ahol mindketten az ágyra zuhantunk.
Mohó vággyal a szemében vette le a dzsekijét, aztán újra rám figyelt, felcsúsztatta a pólómat és a hasamat csókolgatta. Felemeltem a kezem, jelezvén, hogy leveheti rólam a pólót, amit meg is tett. Felültem és minden ruhájától megszabadítottam, ahhoz képest, hogy már rég volt részem szeretkezésben, elég gyors voltam. Minden egyes csókja után úgy éreztem, újjá születek, elég hosszú ideje vártam már erre. Bill tényleg tökéletes, annyira vigyázott rám, mintha minden erősebb érintésbe belehalnék. Szorosan ölelt magához, amikor újra levegőt kaptunk.
-Köszönöm… -csókoltam meg a mellkasát és hozzá bújtam.
-Mit? –kérdezte, de már nem hallottam, mert aludtam. Iszonyat jó volt vele aludni, pláne ezek után, még jobb, mint azt képzeltem. A felébredésről már nem is beszélve. Boldog voltam, amikor kinyitva a szemem, rögtön őt láttam meg, kedvem sem volt kikelni az ágyból.
-Jó reggelt! -mosolygott rám.
-Jó reggelt! Még ha délután is van… –csókoltam meg és közelebb bújtam.
-De jó így… -simogatott vigyorogva.
-Nekem mondod? –morogtam elégedetten.
-Édes vagy… hozok valami reggelit, oké?
-Majd én, elvégre én vagyok a házvezetőnő…
-Már nem! Ezennel hivatalosan is kirúglak!
-Na és miért, ha szabad tudnom?
-Elcsábította a főnökét…
-Nem igaz, sose tennék ilyet!
-Persze…
-Aljas rágalom! –ültem fel.
-Igen? Igen? –ült fel ő is és a nyakamba csókolt.
Átöleltem a nyakánál és magamhoz húztam, aztán az ágyra taszítottam és ráültem.
-Igen! És különben is… -kulcsoltam a kezeit a feje fölé- Ő csábított el engem…
|