-Bill… van egy kis gond… -hívtam félre.

-Mi a baj Lis?

-Közös szoba? Nem mintha bajom lenne veled, csak… fura lenne nekem…

-Ne haragudj, csak hulla vagyok, gondoltam ma éjszakára jó lesz aludni, és majd ha pihentünk, keresünk másikat, ahol van két szoba…

-Hát…

-Csak egy éjszakáról van szó Lis, valószínűleg olyan hullák vagyunk, hogy amint párnához ér a fejünk, már alszunk is.

-Oké…

-Azt kérjük! –fordult a recepcióshoz és miután megkaptuk a kulcsot, felmentünk a csomagjaink után, amiket már felhozattak!

Felérve csak bedőltem az ágyba, amíg Bill körbenézett a szobában.

-Hangulatos! -járkált fel-alá- Hm, a fürdőszoba is gyönyörű!

-Ühüm… -dünnyögtem a párnámba félálomban. Kimerített ez az egész utazás, ráadásul már éjfél felé járt az idő.

-Mész te először fürdeni, vagy mehetek? –tért vissza hozzám, de akkor már aludtam- Lis? –ült le az ágyam szélére. Eltávolított pár tincset az arcomból ás csak nézett egy ideig, majd gondolt egyet, alsógatyára és pólóra vetkőzött és bemászott mellém.

-Jó éjt kicsim… -adott egy puszit az arcomra, aztán magához ölelt és ő is eltette magát holnapra.

Hajnalban felébredtem és nagyon megijedtem, amikor Billt találtam magam mellett. Hogy került ő ide, talán alvajáró, vagy mi a szösz? Nem hiszem… Kimentem a mosdóba, aztán megálltam a szoba közepén. Most mit csináljak, feküdjek vissza mellé, vagy a másik ágyba feküdjek? Ha belegondolok milyen jó meleg volt ott Bill mellett, nem igazán csábít az a másik hideg ágy. Pedig azt kellene. De Bill jobban csábított, így mellé feküdtem vissza. Az oldalán feküdt, a takaró a derekáig ért, egyik keze a párna alatt, a másik pedig az oldalán. Óvatosan felemeltem a takarót, hogy ne sok hideg menjen be, majd bemásztam mellé. Közelebb húzódtam hozzá, egészen a mellkasához és lehunytam a szemem. Imádom Bill illatát, olyan megnyugtató, ha a közelemben van…

A következő pillanatban a párna alá dugott keze a nyakam alá vándorolt, a másik pedig a derekamhoz, majd a hátamra és végül közelebb húzódott. Ilyen hevesen dobogó szívvel sokáig tartott, míg újra elaludtam, de sikerült.

-Bill… nyöszörögtem, amikor kinyitottam a szememet, elvakított az ablakon betűző nap.

-Itt vagyok… -éreztem magam mellett a mocorgását.

-Elhúznád a függönyt? –bújtam a takaró alá.

-Persze… -szállt ki, majd elhúzta a függönyöket és visszabújt mellém- Nagyon hulla vagy?

-Még annál is jobban… -mosolyodtam el.

-Akkor egész nap ágyban leszünk… -bújt a mellkasomhoz.

Csak nekem tűnt ez kétértelműnek? Nem hiszem, ugyanis Bill elkezdte csókolgatni a nyakam.

-Bill… -akartam ellenkezni, de belém fojtotta a szót egy csókkal.