-Nem r r! -szllt mellm a kocsiba Bill- Ez fura, mindig r szokott rni! Na, mindegy, akkor megynk ketten!
-Nagyszer! –erltettem magamra egy mosolyt.
-Hova lenne kedved menni? n valami tengerpartra gondoltam! –indultunk el.
-Melyikre?
-Grgorszg?
-Messze van… -dobbant hatalmasat a szvem.
-ppen ezrt j! –mosolygott rm desen.
Hogy mondjak neki nemet? Egsz vsrls alatt ezen trtem a fejem. Aztn rjttem: sehogy! Mivel elutazunk, nem a htt tltttk fel, hanem frdruht vettnk, meg ehhez hasonl nyaralshoz val kellkeket.
-Csomagolj ssze Lis, este 6-kor indul a gpnk!
-Ok… -mentem is a szobmba.
J g, egy ht! Billel! Kettesben! Hogy fogom kibrni, hogy ne essek neki? Mr a cskja gondolattl is bizseregni kezdek, mi lesz velem, ha mg ssze is lesznk zrva?
-Mehetnk? –jtt be a szobmba egy ra mlva.
-Igen! –nyeltem egy nagyot!- Ksz vagyok… azt hiszem.
„Legalbbis idegileg mindenkpp…” -gondoltam hozz magamban.
Pr rs replt utn szlltunk le, amit n nagyjbl vgigaludtam Bill mellkasn, mivel mellette ltem s nem volt elg hely.
-Lis… Lis… -rzogatott Bill vatosan.
-Hm? –bjtam a nyakhoz.
-Nzz oda!
-Hova? –nztem fel r s egy msodpercre azt hittem, megcskolom, olyan kzel volt hozzm. Mlyen nztnk egyms szembe s egy fl pillanat alatt elhomlyosult a tekintetem.
-gy rtem… oda… -nzett ki az ablakon s nagynehezen n is odanztem. A tengert lttam, gynyr volt a sttsg ellenre us, a vros fnyei tkrzdtek rajta.
-Gynyr…
-Az… -mondta rekedtes hangon Bill, m amikor rnztem, nem a tengert nzte, hanem engem.
-Igen!
-Ne haragudj… -szlltam le rla s a leszllsig mr r sem mertem nzni.
Kirve a reptrrl fogtunk egy taxit s mr a kocsiban is majdnem bealudtam, de tartottam magam.
-Gyere, fent majd lefeksznk aludni… -segtett ki a kocsibl.
-Ok… -nyomtam el egy stst.
-des vagy! –mosolyodott el.
-Menjnk! –mentem be a hotelba.
-J estt, kt szobt szeretnk kibrelni egy htre! –lpett a recepcihoz Bill.
-Nagyon sajnlom, de csak egy szobnk van mr! Egy kt gyas, ha az esetleg megfelel!
-…
-Azt krjk! –vgta r Bill.
Mi? Kptelensg!
|