-Jó reggelt! –jött be kómás fejjel a konyhába Bill reggel.

-Neked is! –mosolyogtam rá, mire kaptam egy puszit.

-Azt hiszem, ma csak lustálkodni fogok! –nyújtózkodott és engem egy nagymacskára emlékeztetett.

-Ahogy gondolod, én viszont elmegyek vásárolni, üres a hűtő… -húztam el a szám, nem volt kedvem egyedül menni.

-Vásárlás? –csillant fel a szeme.

-Érdekel, mi? –mosolyodtam el.

-Naná, reggeli után indulhatunk is!

-Ki mondta, hogy velem jöhetsz? –húztam az agyát.

-Ne szemtelenkedj cseléd… -húzott magához, én meg azt hittem egy pillanatig, hogy megcsókol. A sóvárgó tekintetéből legalábbis.

-Hé, nehogy mérget keverjek a kávédba!

-Fenyeget? –hajolt közelebb.

-Nem, ez ígéret volt…

-Na, adok én neked… -bökdösött meg az oldalamon, amikor is Sam lépett be.

-Helló fiatalok! Jött pár levél, gondoltam behozom, de ha zavarok…

-Már miért zavarnál? –pirultam el- Köszönjük!

-Nincs mit! –rakta le a levélkötegek a pultra, majd el is ment.

-Na, lássuk! –tanulmányozta azokat Bill- Számla, számla, csekk, bíróság…

-Megvan az időpont? –kérdeztem.

-Igen, de… itt kettő levél is van…

-Hogy érted?

-Neked is jött valami! –adta a kezembe azt a bizonyos borítékot- Tisztelt Bill Kaulitz, bla, bla, bla, jelenjen meg az alábbi időpontban, stb, stb… az időpont… következő hét szerda! Tehát mához egy hétre!

-Minden rendben lesz! –bíztattam.

-Remélem… -sóhajtott fel- Te kitől kaptál?

-Nem tudom! Ez fura, ezer éve nem kaptam levelet, fogalmam sincs ki küldte… -bontottam ki és olvasni kezdtem- Nem… ez nem lehet…

-Baj van? –termett mellettem azonnal.

-Én… én is kaptam egy olyan levelet… ugyanaz, mint a tiéd!

-Ott kell lenned? Miért?

-Honnan tudnám? Mi lehet ez az egész?

-Remélem nem Melissa, bár nemigen lehet más!

-De hát mi közöm nekem a kettőtök kapcsolatához? Nem értem…

-Féltem, hogy ez lesz, de megvédelek…

-Mégis hogyan?

-Menj el!

-Nem mehetek el, hisz itt az idézés, hogy meg kell jelennem, mint tanú! Kötelességem elmenni! Azon kívűl pedig nem hagyok magára egy barátot Bill, ezt már megbeszéltük!

-De…

-Tudom, hogy megy egy válás, sajnos volt benne részem! Én egyedül voltam, egyedül kellett talpra állnom! Nem hagyom, hogy te is egyedül vészeld át, ki van csukva! Elmegyek arra a tárgyalásra, és biztosan kiderül, hogy ez csak egy félreértés! Én hazajövök, te pedig elválsz és minden megy tovább… min mosolyogsz? –kérdeztem halvány mosolyát látva.

-Tetszik, amikor azt mondod, haza…