-Bill… -nztem utna knnybe lbadt szemekkel.
-Ne foglalkozz vele, most ideges! –Sam.
-Mit csinljak, hov menjek?
-Gyere, meghvlak hozznk vacsorra, a felesgem biztos rlni fog.
-De… nem fogok zavarni? Mert…
-Nem! Akkor nem hvtalak volna! Inkbb maradsz Billel s hagyod, hogy olyat mondjon, amit sem gondol komolyan?
-s ha szksge lesz rm?
-Aranyos vagy, hogy mg ilyenkor is r gondolsz, de nem hiszem, hogy most brkire is szksge van…
-Ht j… -egyeztem bele nagy nehezen s megtrltem a szemem.
-Ne szvd mellre… nem gy gondolta… -mondta Sam mr a kocsiban.
-Tudom… -nztem ki az ablakon.
Pr perc mlva lefkezett egy szp csaldi hz eltt, n pedig irigykedve nztem, hogy an fogadjk egymst. Nekem nincs csaldom, de ha lenne, biztos ilyen lenne. Billel el tudnm kpzelni… de lthatan nem kr bellem… csak tudnm mit tettem.
Este 8 ta fel reztem azt, hogy mennem kne mr, egyrszt nem akartam kihasznlni Sam-k vendgszeretett, msrszt aggdtam Billrt s minl hamarabb haza akartam menni hozz megnzni, hogy van. Nagyon aggdtam rte…
Halkan nyitottam ki az ajtt s ugyanolyan halkan lpkedtem is be. Billt a nappaliban talltam, a kanapn aludt, kisrt szemekkel, majd’ megszakadt rte a szvem. A keze lelgott a fldre, amelyet vegszilnkok bortottak.
vatosan beraktam a kezt a takar al, majd felsprtem a szilnkokat. Rendbe raktam a nappalit, a hlba mr be sem mertem nzni…
Csinltam neki forr csokit, hogy ne alkoholt igyon, ha felbred s megnztem a tortt a htben. Ksbb mg j lesz nassolni. Sajnltam, hogy itt hagytam Billt, de muszj volt.
Elvittem Scotty-t stlni s utna megetettem. A konyhban is rendet raktam, amikor meghallottam Bill nyszrgst.
Kimentem hozz s megvrtam, mg fell, aztn leltem el a dohnyzasztalra.
-Szia… -pislogott rm.
-Tessk! –nyomtam a kezbe a forr csokit.
-Valami tmnyebbre lesz szksgem! –shajtott.
-Ezt kapsz, mg szksg lehet az agysejtjeidre! –mondtam, mire eleresztett egy halvnyka mosolyt.
Kezdetnek nem rossz, taln van mg remny.
-Rendet raktl… -nzett krbe.
-Igen, gondoltam, ha vrt ltnl, nem segtene!
-Ht igen…
-Van torta is, ha krsz! –lltam fel- A pikat viszont elraktam biztos helyre, gyhogy ne is keresd!
-Lis! –szlt utnam.
-Igen? –fordultam fel.
-Ksznm…
-Mit?
-Hogy itt vagy… -nzett a szemembe s akkor, ott, mgegyszer beleszerettem. Kedvem lett volna addig cskolni, mg el nem felejt minden rosszat.
|