-Öhm… -moccantam meg végre a sokkból- Meg… megetetem Scotty-t… m-ma még csak reggelit evett…

Ahogy Bill karjai eltűntek rólam, már kifelé is vettem az irányt. Nem lesz ez így jó, nagyon nem lesz.

-Hát öcsi neked aztán van merszed, nem mondom! –fordult Tom öccséhez.

-Hm? –kapott észbe Bill, aki még arra felé nézett, amerre kimentem az előbb.

-Hol jár az eszed?

-Kint Scotty-nál.

-Hm… és Lisnél! És Melissa?

-Mit tegyek? Nem lehetek két nőbe szerelmes!

-Azért, mert nem is vagy! Szerintem menj el pár napra és döntsd el, melyikőjük kell! Melyikőjükbe vagy szerelmes! Melyikőjük érdemel meg! Bár én tudom a választ!

-Nem tudom… jó ötlet ez?

-Miért? Tudsz jobbat?

-Oké… azt hiszem ez tényleg jót fog tenni…

-A telefonodat pedig elkobzom! Menj anyuhoz!

-De… miért veszed el?

-Mert ez alatt a pár nap alatt egyikőjüket sem fogod felhívni, se semmi! Világos?

-De…

-Ki fogod bírni! Majd azt mondod, hogy ott nincs térerő!

-Oké…

-Szia! –jött ki utánam Tom pár perc múlva.

-Szia!

-Bill pakol, elmegy pár napra!

-Mi?

-Ne ess kétségbe, visszajön!

-Összevesztek?

-Nem! Csupán rendeznie kell a gondolatait! Eléggé össze van zavarodva, az a nő jól megkutyulta ezzel az édesgetéssel! Te sem könnyíted meg neki nagyon…

-Te tényleg azt hiszed, hogy ő belém…

-Nem hiszem, tudom! Anyuhoz megy és szeretném, ha nem keresnéd addig!

-Oké…

-Jesszusom, mindketten olyan fejet vágtok, mintha a halálos ítéletet hirdettem volna ki. Csak pár nap lesz Lis! Szerintem Melissa sem lesz itt, szóval vedd úgy, hogy szabadnapod lesz egy pár napig!

-Inkább ne lenne…

-Addig gőzerővel dolgozunk a terven! És talán mire Bill hazaér, meglesz mindenünk… Na mit szólsz?

-Van más választásom?

-Van! De gondolj Billre és arra a banyára!

-Oké, lesz, ami lesz, megcsináljuk!

-Lis! –szólt ki Bill.

-Megyek… -mentem be.

-Pár napra…

-Hallottam… -mondtam nem valami lelkesen.

-Muszáj, gondolkodnom kell…

-Mikor jössz vissza? –néztem fel rá.

-Nem tudom még… -simogatta meg az arcomat, majd egy puszit adott rá.

-Akkor… szia…

-Szia… -hagyott is magamra egy fájdalmas sóhaj után.

-Hiányozni fog… -néztem Tomra.

-Te is neki…

-Remélem hamar végzünk, mert kikészülök…