-Krdezhetek valamit? –fordultam Billhez, amikor kistltunk egy kszerzletbl.
-Ki vele!
-Mirt akartad eltitkolni, hogy szlinapod van?
-Nem tudom… taln... taln csak azt hittem, megalz lenne, ha te felkszntenl, mikzben a sajt felesgem pedig megint elfelejtene!
-Megint? –akadtam fent ezen a szn.
-Nyelvbotls volt! –vgta r.
-Bill!
-nem nagy cucc!
-Mskor is elfelejtette?
-Ht… csak a hzassgi vfordulnkat… 3 hete volt! A nvnapomat, most a szlinapomat…
-Ne is folytasd! –shajtottam fel mrgemben.
-Ne foglalkozz vele! Van, akinek nem j az rzke az ilyesmihez…
-Na persze… fogadni mernk, hogy a drgaltos bartninek mg azt is tudja mikor kezdtek el beszlni… -morogtam az orrom alatt, de meg is bntam- Ne haragudj… nem… nem az n dolgom… -nztem r.
-Sajnlsz engem, ugye? –llt meg.
-Nem… -fordultam fel, de ahogy rm nzett, egyszeren nem tudtam neki hazudni- Igen… de nem gy, hogy te gondolod! szintn szlva n csak azt sajnlom, hogy vele vagy! Nem becsl meg tged, elfelejt, alig van otthon… Jobbat rdemelnl, olyat, aki tisztel, szeret s megbecsl.
-Pldul?
„n!” –vlttt egy hang a fejemben.
-Nem tudom! –kaptam el a tekintetem.
-Bocsi! –halszta el csrg telefonjt zsebbl s felvette.
-Semmi gond! –lltam kicsit odbb, de azt mg hallottam, ahogy azt mondja „Szia, Melissa!”
klbe szorult a kezem s tkoztam magamban azt a nt. Mirt jtszik Billel? Csak kihasznlja, de hogy tud egyltaln aludni jjel? Pedig Bill nem tehet semmirl. Balszerencse, hogy tallkoztak.
-El kell mennem! –jtt oda hozzm pr perc mlva.
-Mi? Hova?
-Haza!
-Ok, n is me…
-Te nyugodtan vsrolgass csak mg!
-Minek nzel, milliomosnak? –mosolyodtam el.
-Tessk! –nyomta a kezembe a hitelkrtyjt, majd egy „szia” utn elviharzott.
Ez most komoly? Mit kpzel, hogy olyan vagyok, mint Melissa? Nekem nem kell a hlye pnze. Tudom, hogy csak azt akarta, egy ideig nem menjek haza, Kettesben akar beszlni Melissval. Taln most beszlik meg, hogy mi legyen a kapcsolatukkal… lehet, hogy vls lesz a vge.
Az egyik kvzban megittam mg egy cappuchint, utna szp lassan hazaballagtam. Mindenre szmtottam, kiablsra, csrmplsre, tnyleg mindenre… csak arra nem, ami ott fogadott. A nappaliba rve ledbbentem s fldbegykerezett a lbam.
Egyszeren… nem tudtam hinni a szememnek. Itt meg mi trtnt? Nem rtem…
|