-Jl van! Honnan veszed, hogy t keresem? Vsrolni megyek!
-Csak remnykedtem!
-majd jvk!
-Tudok a cskrl! –szlt utnam, mire ledermedtem.
-Honnan…
-, szval emlkszel!
-Sam…
-Ne aggdj! n nem szlok bele a ketttk dolgba!
-Nem tehettem mst!
-Mirt?
-Mert egy: ns ember, kett: nem jelentett neki semmit, hrom: nekem sem jelentett semmit… nem jelenthet! s ngy: min vltoztatna, ha tudn? Semmin!
-Az egyes pont igaz! A kettes nem hinnm! A hrmas… mg kevsb hinnm! Ngy: elg sok mindenen!
-Attl mg felesge van s helytelen dolgot tettnk! Megltod, elfelejti majd!
-Pf, na igen, mert te is elfelejtetted mr! Valld be, hogy mson sem jr az eszed, mita megtrtnt!
-Nem szeretem t gy Sam!
-Ht persze, hogy nem!
-Azt mondtad nem szlsz bele…
-Bartok vagyunk, meg kell mondanom, ha tves ton jrsz!
-Azrt mondod ezeket, mert azt hiszed, velem jobb lenne Billnek, mert nem csped Melisst! Mi van, ha elbb-utbb n is tvltozok olyann, mint ?
-Nem fogsz, annyira mr ismerlek, hogy tudjam!
-Vagy csak azt hiszed…
-Nzd, odafigyelsz Billre, meghallgatod, sokat lgtok egytt, ahhoz kpest, hogy csak egy hete vagy itt! Kedvel tged, te is t, s akkor mg enyhn fogalmaztam! Egytt csinltok szinte mindent, kutyastltats, fzs, kocogs, stls, ebd, reggeli, vacsora, filmezs…
-Igen, mert BARTOK vagyunk!
-Nekem nem kell hazudnod Lis! Ltszik rajtad, hogy tbbet rzel irnta!
-De… nem lehet…
-Mit nem lehet? –rkezett vissza Bill, mire flig pirultam.
-Nem rdekes! –vgtam r.
-Baj van? Piros vagy!
-Kicsit melegem van! pp vsrolni indulok…
- de j, veled tarthatok? Persze csak ha nem zavarlak!
-hm… persze!
-Ok, akkor egy perc! –szaladt be a hzba a pnztrcjrt, n meg csak shajtva nztem utna.
-Lttam ezt a tekintetet, amivel utna nztl! –Sam.
-Akkor te a remnytelensget lttad benne!
-Valami mst is mellette…
-Rendben, bevallom, nem kzmbs a szmomra! Szeretem, de el kell felejtenem…
-Nem k…
-De igen Sam! Nem vagyok olyan, aki ns emberekkel kezd ki! Az nem az n stlusom!
-Tudom! pp ezrt illessz annyira te hozz!
|