Szükségem van magára, nem mehet el! Most erre hogy mondjak nemet? Felesleges is lett volna, már rég kint volt, amikor magamhoz tértem. Visszamentem a konyhába.

-Szia Sam!

-Szia! Mi a helyzet?

-Semmi jó! –sóhajtottam. Megcsinálom az ebédet és elmegyek!

-Hova? Hogy-hogy? Miről van szó? –értetlenkedett.

-Kirúgtak!

-Mi? Bill kirúgott?

-Nem, nem ő! A felesége!

-Hála az égnek! –könnyebbült meg.

-Bill, vagy a felesége! Nem mindegy? A végeredmény ugyanaz!

-Nem, nem, nem érted! Csak Bill rúghat ki! De ő azt nem hagyná!

-Miért? Majd talál mást!

-Neki rád van szüksége!

-A fenébe is, nekem is szükségem van rá! –bukott ki belőlem, mire Sam elvigyorodott- Úgy értem a barátságára! –egészítettem ki magam.

-Ahan…

-Tényleg!

-Jó, akkor én most elmegyek! Látom az a cseléd is már kedvére manipulálhat! Ne várjatok rám ma! –hallottuk kintről Melissa hangját, majd egy hangos ajtócsapódást.

-Mégis mit mondtál neki? –fordult újra felém Sam.

-Bementem hozzá a reggelijével, erre elkezdi, hogy tartsam távol magam Billtől, mert egy… khm… cseléd és a főnöke közt nincs barátság! És hogy rajta nem kapaszkodhatok fel közéjük. Azokhoz, akik számítanak! Erre azt mondtam, hogy ő nem ezt csinálta? Megnyugodhat, én nem leszek olyan, mint ő! Aztán kijött utánam, hogy miért nem csomagolok már, mert ez az utolsó napom! Ledobta a tányérját meg a poharát a lábamhoz, hogy takarítsam el! Azzal búcsúzott, hogy este már ne legyek itt!

-Büszke vagyok rád! -nevetett Sam.

-Én nem! Nem vagyok ilyen! Senkinek sem szoktam felróni a hibáit, hisz senki sem tökéletes! Főleg nem én! Jogosan lett dühös, elszúrtam!

-De ő is sértegetett téged! Ő kezdte!

-Akkor is a munkaadóm!

-Nem, az Bill!

-Remélem Melissa mindent elmondott neki és mostmár ő is utál… -sóhajtottam gondterhelten.

-Dehogy! –jött be a konyhába Bill- Viszont ebédet nem kell főznöd, nem itthon eszek! Tomhoz megyek elintézni ezt-azt! Megetetnéd Scotty-t kérlek? –mosolygott rám kedvesen.

-Persze! –mentem ki az ebhez megkönnyebbülve.

Bill nem utál és maradhatok is, kell ennél több? Nagy kő esett le a szívemről.

-Mi a baj? –kérdezte Sam az utánam néző Billt.

-Lis… -sóhajtott.

-Miért?

-Mert nem az enyém…

-Hogy érted?

-Hogy hangzik?

-Belezúgtál… -tapintott a lényegre Sam, mire Bill csal sóhajtott egy nagyot.

-Bele…