-Tom? –jutott eszembe a cetli, amit Bill írt.

-Igen, Bill bátyja!

-Á, örvendek! Tudja maguk…

-Hasonlítunk! Tudom, mindenki ezt mondja! –forgatta a szemét- Ikrek vagyunk!

-Nem… ahhoz képest egyáltalán nem hasonlítanak! Csak a szemük, de… ha jól érzem, teljesen különböznek!

-Jól érzi! –mosolygott rám elismerően.

-Ő… Bill?

-Még nem ért haza, azt mondta vesz egy-két dolgot! Hagyott magának brióst! Még meleg volt, amikor hozta!

-Milyen kedves! –ültem le a pulthoz, ahol a briós várt egy pohár tejjel.

-Mi van maguk közt?

-Tessék? Hogy érti? Ő a főnököm!

-És azon kívül?

-Barát… -feleltem bizonytalanul.

-Ahan!

-Miért kérdez ilyeneket?

-Mert egyfolytában magáról áradozik! Csak tudni akartam kölcsönös-e!

-Mi?

-A vonzalom!

-Itt nincs semmiféle vonzalom! –rántottam vállat.

-Ahan…

-Nézze, nem tudom, mit akar ezekkel, de nekem dolgom van!

-Tudja mit? Ezerszer inkább maga legyen mellette, mint az a banya!

-Ő a munkaadóm és semmi több! –fejeztem be a reggelit- És ha megbocsát, reggelit kell készítenem!

-Kinek?

-Melissának!

-Nem jött haza este! Biztos megint a szeretőjével hempereg…

-Miért nem mondja ezt az öccsének?

-Mert fájna neki!

-Maga azért a testvére, hogy mellette álljon és megvédje az olyan baklövésektől, mint például ez a házasság! Nem gondolja?

-Úgy látom, maga feltűnően odafigyel rá!

-Igen, mert a barátja vagyok! Megetetem Scotty-t, viszlát! –mentem is ki. Inkább a kutya, mint Tom.

-Megjöttem! –ment be a konyhába bátyjához Bill.

-Szia, mit vettél?

-Lis?

-Scotty-val! Kimenekült előlem! –nevetett.

-Mit mondtál neki?

-Semmi különöset, az igazat! Mit vettél?

-Semmi különöset, ezt-azt! –jött ki hozzám Bill.

-Hozd vissza Scotty!- dobtam el a kutyának a labdát és közben elindítottam egy újabb számot Bill mp4-én.

Viszont ahelyett, hogy Scotty nekem hozta volna vissza labdát, elszaladt mellettem és az ajtó felé ment.

-Scotty? –néztem hátra, mire Billt láttam meg az ajtóban.

-Jó reggelt! –mosolygott rám.

-Öhm… magának is! –jöttem zavarba. Vajon mióta állhat ott? Végig nézte, ahogy Scotty-val játszom?

-Tetszik? –célzott a zenére, amit hallgatok.

-Gyönyörűek! Köszönöm, hogy ideadta! És a briós is finom volt!

-Ez is a magáé! –adta oda a kezében lévő szatyrot.