Mit? Mit akart mondani Bill? Valószínűleg semmi fontosat, mégis… én tudni akartam.
És a felesége… jó, hogy hazatolja a képét egy nap spontán bulizás után a szeretőjével, bár nem voltam rá kíváncsi.
-A konyhában vagyunk! –kiabált ki neki Bill, de nem jött be, valószínűleg teljesen hidegen hagyta.
-Így ni! –végeztem az utolsó burgonyával is.
-És most?
-Most teszünk egy kis olajat a cserépedény aljára, aztán pár karika vöröshagyma, egy krumpli réteg… megsózom! Csirke, krumpli, só, csirke és végül leöntve tejfölös szósszal. Rátesszük a tetejét és mehet be a sütőbe! Ennyi!
-Nem vészes! –állapította meg Bill.
-Nem! –helyeseltem- A saláta is kész, mostmár csak meg kell várni, míg megsül a római tál!
-Alig várom, hogy megkóstolhassam! –simogatta meg a hasát.
Néztem a kezét… vajon tényleg az simogatott meg alig pár perce? Lehetetlen, miért tenné?
-Menjen, köszönjön a feleségének, én addig megkeresem Samet! –törtem meg a csöndet.
-Oké! –mosolygott rám, majd kiment.
Megmostam az arcom hidegvízzel, utána megkerestem Samet, ha már ezt mondtam Billnek.
-Szia! –köszönt Sam, amikor kiértem- Segítség kell?
-Nem, nincs semmi! Gondoltam kijövök beszélgetni, amíg megsül a csirke.
-Jól hangzik! Találkoztál a boszorkával?
-Nem, nem jött be a konyhába… pedig Bill szólt neki, hogy ott vagyunk!
-Jellemző, biztos csak fürdik, átöltözik, és aztán már megy is vissza a „barátnőihez”.
-És… és ha tényleg oda megy? Ha nem is…
-Hidd el! Láttam! Párszor ide hozta azt a srácot. Direkt mikor Bill nem volt itthon!
-Ez szörnyű! Bill… Bill jobbat érdemelne! Olyat, aki nem játszik vele. Akivel barátok is és mindent megoszthatnak egymással. Aki komolyan veszi őt és nem lenne lépes megcsalni! Bill olyan nőt érdemel, aki szereti…
-Mint te?
-Mi? Hogy én? Nem, dehogy, nem ezért mondtam, csak…
-Miért?
-Mert… ez lehetetlen és kész!
-Miért? Együtt kocogtok, reggeliztek, kutyát sétáltattok, főztök! Bill azelőtt ezeket mindig egyedül csinálta, sőt, főzni sem főzött. Alig találkozott a házvezetőnőivel, mellesleg láttam hogy néz rád!
-Mikor?
-Ma! Ott voltatok a csapnál! Be volt hunyva a szemed, ő pedig megsimogatta az arcod! Azt hittem megcsókol, de végül nem tette meg! Túl hűséges…
-Na, látod, mert még azt a nőt szereti!
-Megszokás!
-Szereti!
-Megszokás!
-Jól van! –sóhajtottam- Bárhogy is, Bill nem fog elválni tőle, én pedig nem leszek a szeretője!
-De akarsz! –nézett rám áthatóan.
-Én… -kaptam el a tekintetem zavartan- Nem…
|