-F�zik? –k�rdezte Bill �sszerezzen�semet l�tva.

-Igen, egy kicsit!

-K�ri a pulcsimat?

-Ne, ink�bb menj�nk! K�s� van, �s plusz p�nzt k�rek, ha �polnom kell mag�t! –nevettem.

-Megfontoland�! –�llt fel- Scotty! –f�ttyentette egyet �s a kutya m�r szaladt is fel�nk hangosan lihegve.

-Megpr�b�lhatom?  -fogtam meg a kez�ben l�v� p�r�zt, � pedig elengedte.

-Ne f�ljen t�le, most am�gy is f�radt! Kapcsolja a nyak�rvh�z!

-Ok�! –guggoltam le az �rkez� kutyushoz �s r�kapcsoltam a nyak�rv�re a p�r�zt- �gy ni!

-Maga becsapott, nem is f�l t�l�k! –mosolygott mellettem Bill.

-Gyorsan tanulok! –n�ztem fel r�, fel akartam �llni, de Scotty k�r�l�tt�nk szaladg�lt, a l�bam beleakadt a p�r�zba �s elvesztettem az egyens�lyomat.

-Fogom! –kapott el Bill, ahogy felm�rte a helyzet k�noss�g�t- Ne mozogjon, kiszabad�tom!

-Ennyit arr�l, hogy b�zok Scotty-ban!

-Nem sz�nd�kosan csin�lta! –bogozta ki a p�r�zt- Scotty, �l!

-Na?

-Mindj�rt megvan! �gy! K�sz is! –hagyta abba a matat�st a l�bamn�l, a k�vetkez� pillanatban viszont � is elvesztette az egyens�ly�t �s egyenesen r�m esett. M�g j�, hogy nem neh�z.

-Amilyen az eb, olyan a gazd�ja!

-Ne haragudjon! –nevette el mag�t.

-Ez egy�ltal�n nem vicces! –jelentettem ki, de ahogy a szem�be n�ztem, �n is nevetni kezdtem.

-Most �sszeakadtunk! –n�zett a bok�nkra teker�d�tt p�r�zra.

-Kiker�l�nk valaha ebb�l a parkb�l?

Ne mondja, hogy a v�rfarkasokt�l is f�l! –n�zett k�rbe- Az is megharapta?

-Persze �s ha lesz�llna r�lam, �t is v�ltozn�k!

-F�lnem k�ne?

-Rettegnie! De hogy szabadulunk ki?

-Ford�tanunk k�ne a helyzeten, �gy tal�n el�rn�!

-Remek, mert p�rna am�gy sem volt a szerz�d�sben! –elrugaszkodtam a f�ldt�l nagy nehezen �s �gy �n ker�ltem fel�lre.

-El�ri?

-�ppenhogy! Ha le tudn�nk venni Scotty nyak�rv�r�l, egyszer�bb lenne!

-Scotty! Gyere ide a gazdihoz!

Felt�maszkodtam a kezemen �s odany�jtottam a kutya nyak�rv�hez, de azt hihette, hogy j�tszani akarok �s a t�maszkod� kezeimet kil�kte al�lam, �s �gy Billre estem.

-Bocs�nat! –n�ztem a szemeibe, ami alig p�r centire volt az eny�mt�l.

-Semmi baj! –mosolyodott el halv�nyan, �gy a tekintetem a szem�r�l az ajk�ra terel�d�tt.

-�lj�n… v-vagyis megmondan� neki, hogy �lj�n le? –n�ztem megint a szem�be zavartan, azt�n a kuty�ra n�ztem ink�bb.

-Scotty! �l!

P�r perc m�lva m�r mindketten szabadok voltunk �s hazafel� tartottunk. Scotty-t ink�bb Billre hagytam, r� legal�bb hallgat. Viszont �n m�sra sem tudtam gondolni, csak hogy mi lett volna, ha megcs�kolom, amikor rajta fek�dtem…