Joan elgondolkodva kavargatta az eb�det, amikor Tom csatlakozott hozz�, ez�ttal frissen �s �d�n. Nem vette �szre �t r�gt�n, csak amikor m�r...

-           Rem�lem, nem f�radt�l el nagyon... – egy egyszer� mozdulattal a n� m�g�tt termett �s meleg tenyer�t a v�llaira helyezve kezdte el massz�rozni. Azonnal megcsapta Joan finom illata, �s �t is Tom�. Egyszerre hunyt�k le szemeiket, mik�zben a f�rfi keze lassan dolgozott. Azt�n egy pillanat alatt kezett t�l szem�lyess� v�lni a helyzet.

-           J�l esett... – vallotta be halkan.

-           �n mondtam. De az�rt j� �rz�s laz�tani is.

-           �h�m... – vetette oda a n�, de fogalma sem volt m�r, mir�l besz�lgetnek. Tom lehelet�t �rezte a nyak�n �s a f�l�n egyre k�zelebbr�l. Azut�n puha ajkait a b�r�hez �rni �s akkor...

-           Megj�ttem! – Geoffry hangja olyan �lesen hangzott, mintha egy lufi durrant volna. Hirtelen sz�trebbentek, Tom beverte cs�p�j�t a konyha pultba, Joan pedig meg�gette kez�t a l�bas sz�l�vel.

-           Szia apa... – Tom tal�lta meg el�bb a hangj�t, de fogalma sem volt, hogy volt r� k�pes. �s hogyan id�z�thet valaki ennyire pocs�kul? �s Joan mi�rt nem mer r�n�zni sem?

-           Szervusz Geoff... – k�sz�r�lte meg tork�t a n� �s a csapn�l hideg vizet engedett ujj�ra.

-           Hm, k�sz�l az eb�d? – adott feles�ge arc�ra egy apr� puszit �s j�kedv�en fogott kezet fi�val – Nagyon j� illata van.

-           K�sz�n�m. – szedte �ssze mag�t Joan – Mit keresel itt? �gy �rtem...

-           Gondoltam, eb�delhetn�nk egy�tt mindannyian. Fiam, a kert egyre szebb �s szebb...

-           Joan nagy seg�ts�gem volt, k�l�nben m�g a fel�n�l sem tartan�k...

-           Igaz�n? – fordult feles�ge fel� Geoff.

-           Az�rt azt a n�h�ny limon�d�t nem mondan�m nagy seg�ts�gnek! – n�zett nyomat�kosan Tomra a n�, aki ebb�l meg�rtette, mit akar. De vajon az apja mi�rt ne tudhatna arr�l, mit csin�lt ma Joan. Csak egy kis k�t k�zi munka. Hm...

-           Ilyen melegben pont erre van sz�ks�ge az embernek. – motyogta �s ter�teni kezdett.

-           �s te mit csin�lt�l ma? A limon�d�n k�v�l persze... Milyen volt az els� szabadnapod?

-           H�t �n csak �gy ezt is azt is... – brav� Joan, �zletasszony l�tedre csak ennyit b�rsz kiny�gni?

-           Ha j�l l�ttam, k�nyvet olvasott. – mondta Tom, mire Joan r�kapta tekintet�t.

-           Igen!

-           Na �s mit?

-           �, tudod csak olyan tipikus csajos romantikus k�nyvet...

-           Nem is tudtam, hogy szereted az olyanokat.

-           Valaha szerettem... azt hiszem. – ugyan mikor fogott utolj�ra k�nyvet a kez�ben puszta kedvtel�sb�l? Pedig im�dott olvasni. Szerette a romantikus k�nyveket, a vil�gukat, �s amikor a f�h�s�k egym�sra tal�lnak... – K�sz van az eb�d!

-           Remek!

M�g Tom az apj�val besz�lgetett, Joan mag�ban t�n�d�tt. �gy �rezte, mintha amn�zi�s lenne �s ism�t r� kellene j�nnie, ki is � val�j�ban. Az elm�lt id�szakban csakis a munka l�tezett a sz�m�ra, de most meg akarta tudni, ki �. Miket szeret, mik �s kik ir�nt mit �rez, miket nem szeret, mik ideges�tik, miknek nem tud ellen�llni... Tekintete Tomra v�ndorolt, aki csak mondta, mondta, �s mondta, apja pedig figyelmesen hallgatta mondand�j�t. Olykor viszonozta a n�z�st, olyankor �llkapcsa kiss� megfesz�lt, de p�r m�sodperc m�lva �sszeszedte mag�t �s folytatta a t�rsalg�st.

-           Igaz�n finom volt az eb�d Joan.

-           K�sz�n�m.

-           Nemsok� indulnom kell vissza az irod�ba, de m�g �sszeszedek n�h�ny pap�rt.

-           Rendben, seg�tsek?

-           Azt hiszem, az egyik szerz�d�s n�lad lehet fent.

-           Lehozom neked! – �llt fel az asztalt�l.

-           K�sz�n�m.

-           �n is v�geztem! – k�vette fel az emeletre a n�t Tom gyorsan.

-           Mi az? – n�zett r� Joan homlokr�ncolva.

-           Csak k�rdezni akartam valamit.

-           K�rdezz...

-           Szereted az ap�mat? – fordult fel�, amikor be�rtek a dolgoz� szob�ba.

-           Term�szetesen.

-           �gy �rtem... vonz�dsz hozz�... vagy ilyesmi?

-           Dehogyis! Tisztelem �t, bar�tok vagyunk.

-           Ne hazudj, mert ha �gy szereted, akkor �n nem... vagyis...

-           Nem �rtelek, honnan szedsz �ssze ilyen badars�got? Megmondtam, hogy semmi sincs k�zt�nk, de egy�bk�nt mi k�z�d neked ehhez?

-           L�ttalak, amikor puszit adott...

-           �s?

-           Egy kicsit megugrott�l... Alig �szrevehet�en, � sem l�tta, de �n figyeltelek.

-           Istenem.... – f�jta ki a leveg�t inger�lten Joan – Mindig bosszantasz.

-           Teh�t?

-           Nem amiatt a puszi miatt, �n... ha tudni akarod, arra eml�keztetett, amikor te... p�r m�sodperccel kor�bban...

-           Joan? – kiab�lt fel a l�pcs� alj�b�l Geoff.

-           Megyek! – egy utols� zavart pillant�s ut�n otthagyta Tomot �s lesietett a f�ldszintre.

-           Hm... – mosolygott ut�na a f�rfi sejtelmesen.