-           Els� l�p�s, ne egy�l ennyit! – h�zta el Joan el�l a t�ny�rt Tom.

-           H�, tudod mi�ta nem reggeliztem egy igaz�n kiad�sat? – mordult r� a n�.

-           10 �ve? Ha nagyon bezab�lsz, hamar kid�lsz!

-           Miben?

-           A k�zi munk�ban!

-           Ha azt gondolod, hogy egy �jjal is hozz�d �rek...

-           Nem magamra gondoltam, de j� l�tni, hogy a piszkos fant�zi�d m�g k�z�tt�nk van! – kacsintott – De ki kell �br�nd�tsalak, hogy csup�n a kertre c�loztam.

-           Mi van vele?

-           Ma nekem fogsz seg�teni!

-           Nem, nem, nem, az kiz�rt! Ki sem teszem oda a l�bam t�bb�! Hogy elkapjon egy k�gy�?

-           Idebent is el tud kapni egy k�gy�! Upsz, most �n voltam k�t�rtelm�!

-           M�gis miben seg�tene nekem, ha �s�t ragadn�k? – engedte el a f�le mellett a megjegyz�st.

-           Egyr�szt f�raszt�, ami j�t tesz a k�z�rzetednek, hasznosnak �rzed magad �s egy�ttal le is vezeted a fesz�lts�ged. A v�g�re annyira ellazulsz, hogy gyurm�zni lehet a csontjaiddal. �s j� �rz�s mocskosnak lenni. Upsz, m�r megint!

-           Nem is tudom, �t kell gondolnom...

-           E-ee, rossz v�lasz! Nem gondolkodsz! Csak csin�lod!

-           De...

-           Vegy�l fel valami k�nyelmeset �s �t perc m�lva tal�lkozunk!

-           Na j�...

Mag�t is meglepte, mennyire izgatott lett Tom �tlet�t�l. Hanyag l�farokba k�t�tte f�rtjeit �s a gardr�bhoz l�pett. Van egy�ltal�n olyan ruh�ja, amiben �sszekenheti mag�t? L�ssuk csak... Nagy nehezen tal�lt egy r�gi kopott r�vid farmert �s egy egyszer� trik�t v�lasztott hozz�, amiket nem sajn�lt. R�g �rzett k�nyelem fogta el, gy�l�lte a koszt�m�ket, de az � szakm�j�ban elengedhetetlen volt a j� megjelen�s. Volt m�g egy r�gi fekete sz�n� tornacip� is a szekr�ny m�ly�n, el�hal�szta azt is.

-           Hm... – mosolyodott el Tom, amikor megl�tta �t.

-           Mit kell csin�lnom?

-           Lenne egy-k�t tippem, de akkor maradjunk az eredeti tervn�l. Gyere velem! – kint az udvaron el�vette terveit �s megmutatta a n�nek – L�tod? Oda tervezek egy kis sziklakertet, ami nagyon j�l mutatna ott. Ezt a medenc�t is �jra kell majd csemp�zni, de az az utols� sim�t�sok k�z� tartozik majd. Ki kell jav�tani az egyenetlens�geket, ez�rt a magas r�szeken �sni fogunk, �s a f�ldet az alacsonyabbakra sim�tjuk. Ez nehezebbnek t�nik, mint amilyen. �ltetni fogunk n�h�ny f�t, bokrot �s vir�got, hogy ne csak haszn�lhat� udvar legyen, de sz�p is.

-           Ez nagyon sz�p... – �llap�totta meg Joan a tervek l�tt�n �s m�r egyre jobban v�rta, hogy dolgozhasson kicsit.

-           Akkor j� lesz �gy?

-           Teljes m�rt�kben, de te vagy a szak�rt�...

-           Akkor fogjunk hozz�! – mosolyodott el el�gedetten – Kapsz keszty�t!

-           De te sem haszn�lsz keszty�t.

-           Az igaz, de az �n kezem nem ilyen sz�p puha... – sim�tott v�gig Joan tenyer�n, amit�l l�tv�nyosan libab�r�s lett – �s nem is ilyen sima... �s... a rohadt �letbe! – engedte el gyorsan – Csak vedd fel, ok�? – nyomta a kez�be a keszty�ket �s elt�nt a k�zel�b�l, miel�tt... az apja kiakadna, ha tudn�, mik j�rnak a fej�ben. Joan meg pl�ne.

A n� engedelmesen felvette a keszty�t, bel�tta, hogy kiss� furcs�n n�zn�nek r� az irod�ban, ha �polatlan k�zzel �ll�tana be. Na �s vajon mit gondoln�nak az alkalmazottai, ha megl�tn�k �t �gy, az egyszer�bbn�l is egyszer�bb �lt�zetben, f�ldet �sva? Sokkot kapn�nak. Igyekezett t�k�letes k�ls�vel megjelenni, b�rhov� is ment, hiszen a c�get k�pviselte. De j� �rz�s volt, egy kicsit laz�bbra venni a figur�t. Amikor �nk�ntelen�l is els�p�rte arc�ba hull� tincseit, arra j�tt r�, hogy t�ls�gosan is �rdekli, mit gondolnak r�la m�sok. Ennek nem kellene �gy lennie. R�gen nem �rdekelte ilyesmi, s�t egyenesen sz�nalmasnak tartotta azokat az embereket, akik k�ptelenek megb�k�lni magukkal �gy, ahogy vannak. Hol van m�r az a l�ny, aki az apja hal�la el�tt volt? Hol van m�r az, aki im�dta szabadon hagyni a haj�t, mert im�dta, amikor belekap a sz�l? Van m�g b�rhol is? L�tezik? Vagy elt�nt a koszt�m�k, dr�ga cip�k, szoros konty �s manik�r�z�tt kezek alatt? R�gebben nem d�h�s lett volna egy Tomhoz hasonl� f�rfira, hanem j�l es�en m�ricsk�lte volna, amikor csak alkalma ny�lt r�. Val�ban ennyit v�ltozott volna? A r�gi �nje most nagyon d�h�s lenne r�.

D�l k�r�l hagyt�k abba a munk�t, �s Joan �szre sem vette, milyen gyorsan rep�ltek el az �r�k. Ha Tom nem sz�l r�, hogy el�g lesz, k�pes lett volna estig csin�lni. Ez a baj vele, legyen sz� b�rmilyen munk�r�l, k�nnyen k�pes t�lz�sokba esni �s robotolni, m�g nem v�gez. Ezen a t�ren nyughatatlan volt, de csak mert azt tapasztalta, hogy annak kell lenni. M�sk�pp nem lehet egy c�get vezetni, m�g ha nem is egyed�l kell azt tennie.

-           Rendelek valamilyen eb�det... – t�r�lte meg a homlok�t Tom f�radtan.

-           Ne, �n szeretn�k f�zni.

-           T�nyleg? Remek! Megyek, lezuhanyozom. M�ra v�gezt�nk, a f�k holnap �rkeznek.

Joan el�re f�lt a nap h�tralev� r�sz�t�l. Mit kezdjenek egym�ssal eg�sz nap, ha m�r semmi teend� nincs? Valahov� el kell mennie, mert att�l f�lt, ha egy l�gt�rben marad Tommal...

-           J�? – r�ntotta vissza a jelenbe Tom.

-           Hm? – kapta fel a fej�t.

-           Te is tusolj le, ha akarsz...

-           Ok�... le is fogok.

-           J�. – m�rte v�gig m�g utolj�ra, majd felsietett a l�pcs�n. Joan zavartan n�zett v�gig mag�n �s azon t�n�d�tt, mi�rt n�zett r� Tom olyan �hesen. A ruh�ja f�ldes volt, haja nedvesen tapadt nyak�hoz, arca minden bizonnyal kipirult. Tom el�g furcsa f�rfi...