M�snap kor�n reggel indultak el dolgozni, k�t k�l�n kocsival, mivel aznap Joan csak eb�dig tart�zkodott bent a c�gn�l. A befektet�ket is megnyert�k kett�ss�g�kkel �s pazar �tleteikkel, megbesz�lt�k, hogy este �nnepelnek, amint Geoffry haza�rt. Joan boldogan indult h�t haza d�lben, m�r ki is tal�lta, milyen projekteken fog otthon dolgozni. Mindig is jobban szeretett odahaza a csendben munk�lkodni.

-           H�t maga meg ki a fene �s hogyan jutott be ide? – k�rdezte az idegen f�rfit�l, akit az udvarukban tal�lt. Felh�bor�t�an csup�n egy sz�l kopott farmer volt rajta �s egy szersz�mos �v. Fels�teste piszkos volt �s ver�t�kes, de... de ki ez az alak?

-           Kulcsot kaptam!

-           M�gis kit�l?

-           A h�z ur�t�l!

-           Itt valami t�ved�s lesz, mi nem h�vtunk senkit. A f�rjem fia fog itt dolgozni �s nyugodtan mondja meg neki, hogy ha ennyire ker�lni akarja a velem val� tal�lkoz�st, nem kell f�lnie, nem sokat leszek kint az udvaron, am�g egy szem�tdombnak n�z ki. Maga pedig menjen a...

-           Tom Kaulitz, nagyon �rvendek... – ny�jtotta a kez�t a f�rfi.

-           Tom? Kaulitz?

-           �, igen, tudja ink�bb felvettem az any�m nev�t, ugyanis �szrevettem, hogy sokan amint meghallj�k a Warren nevet, a gaty�jukba csin�lnak, de �n nem az ap�m miatt akarom learatni a bab�rokat.

-           H�t... ez esetben...

-           Semmi baj, megbocs�tok! – mosolyodott el.

-           Nem bocs�natot akartam k�rni.

-           �... – h�zta vissza a kez�t, mintha att�l f�lne, hogy menten lev�gj�k neki.

-           Azt akartam mondani, hogy jobb lenne, ha fel�lt�zne, ez nem sztript�z, nemde?

-           Ha akarja, az lehet.

-           Saj�tos modora van... – n�zett r� �sszesz�k�lt szemekkel Joan. Egyszer�en nem tudta hov� tenni a f�rfi st�lus�t. Hogy lehet apja �s fia ennyire �g �s f�ld? Geoffry mindig kim�rt, �s udvarias, minim�lis �rzelemkinyilv�n�t�ssal, ami persze nem is zavarta, mivel �gy sincs k�z�tt�k semmi. Joan a h�zass�gi szerz�d�s ellen�re is legfeljebb �gy volt k�pes r�n�zni, mint egy t�voli nagyb�tyra �s j�l is volt ez. Nem volt apakomplexusa, �pp ellenkez�leg. Sosem tudna �GY n�zni a f�rfira. De Tom teljesen m�s t�szta volt, amint azt a mell�kelt �bra is mutatta. �lvezte fiatals�g�t �s egy�ltal�n nem volt sz�gyenl�s, hogy kimutassa aktu�lis j�kedv�t. Pimasz volt �s tiszt�ban is volt vele, mennyire j�l �ll neki. Egyetlen k�z�s pontjuk az apj�val barna szem�k volt �s ennyi. T�bb hasonl�s�g nem volt.

-           K�sz�n�m.

-           Ez nem b�k volt! – hitetlenkedett Joan.

-           Tudom!

-           Maga hihetetlen.

-           K�sz�n�m!

-           Hagyjuk... – fordult sarkon a n�.

-           Ha tudtam volna, hogy ilyen l�legzetel�ll�t� mostoha anyucim van, hamarabb bemutatkozom.

-           Uram seg�ts, ne h�vjon �gy! Ez �zlet! Semmi �rzelem.

-           Vettem �szre... �rzelmi zombi... – tette hozz� az orra alatt, mire Joan d�h�sen fordult fel� vissza.

-           Hallottam, hogy mit mondott.

-           Tudom. �gy terveztem, hogy meghallja.

-           Na h�t ez m�r t�bb a sokn�l. Nem ismer engem.

-           Dehogynem. K�pes volt hozz�menni egy f�rfihoz, aki az apja lehetne, csak az �zlet miatt, ami...

-           Ami nagyon fontos �s...

-           ...egy h�lyes�g, hisz m�g baromi fiatal �s ott �ll az eg�sz �let maga el�tt. Maga meg ink�bb hozz� megy egy �regemberhez.

-           Kedveseket mond az apj�r�l.

-           Lehet, hogy nem azok, de igazak. K�pes �rzelmi zombik�nt le�lni az �let�t mellette?

-           Az, hogy ir�nta nem �rzek semmit, csup�n tiszteletet, nem jelenti azt, hogy...

-           Ugyan h�lgyem. Megl�t egy f�lmeztelen f�rfit az udvar�n, aki r�ad�sul m�g helyes is �s maga elk�ldte volna, ahelyett, hogy az �gy�ba r�ngatja...

-           Nem szoktam vadidegenekkel...

-           Most m�r nem vagyok vadidegen.

-           Ha azt hiszi, hogy vonz�nak tal�lom a maga st�lus�t, ki kell �br�nd�tanom.

-           Pedig igenis vonz�, csak maga nem veszi �szre, mert �rzelmi zombi.

-           �n nem... nem vagyok az. Maga az! – fordult sarkon ism�t.

-           Milyen feln�ttes �s intelligens visszav�g�s! – kiab�lt ut�na Tom j�kedv�en �s hagyta, hogy Joan szapor�n kapkodva form�s l�bait, elt�nj�n a szeme el�l. Ez j� m�ka lesz...