Bill kez�ben meg�llt a t�ny�r �s visszatartotta l�legzet�t. H�t tudja. Lara r�j�tt, de honnan?

-          Mib�l j�tt r�?

-          A kulcsom a f�ld�n hevert, pedig tiszt�n eml�kszem, hogy a t�sk�mba raktam. Az ajt� pedig csak egyre volt bez�rva.

-          Ezt elcsesztem, nem igaz? – fordult fel� Bill �s lemond�an s�hajtott egyet.

-          De m�g mennyire! – mosolyodott el g�nyosan Lara- Hol volt? Mit vett be?

-          Sehol. Semmit.

-          Bill! – emelte fel a hangj�t Lara- Hagyjuk a finomkod�st, eddig nem v�lt be! Hallani akarom, hogy merre j�rt �s mit vett be!

-          A v�rosban voltam, de semmit! Esk�sz�m.

-          Ezt m�r hallottam. Higgyem el, hogy kiment a v�rosba �s nem kereste meg a d�ler�t? Vagy nem ment be egy patik�ba gy�gyszer�rt? M�r p�rszor elj�tszotta a bizalmam!

-          Musz�j volt elszabadulnom egy kicsit. �s tudja mit? L�ttam is a volt d�lerem, de nem mentem oda. �gy �reztem, egy kicsit el kell mennem.

-          Szerintem meg igenis csin�lt valamit. Vagy nem? Nem ez�rt j�tszotta meg mag�t?

-          Hol? Mikor? Mivel?

-          Elj�tszotta a j� kisfi�t, aki megv�ltozott, aki komolyan j� �tra akar t�rni, csak az�rt, hogy b�zzak mag�ban �s figyelmetlen legyek. Enged�kenyebb. Ne z�rjam be abba a szob�ba. �s be is j�tt. B�ztam mag�ban. De maga elsz�k�tt valahov�.

-          Maga szerint megj�tszottam magam, hogy a v�g�n feladhassam?

-          �gy n�z ki a helyzet!

-          Nem. Ezt maga sem hiszi! – hajolt k�zelebb hozz� Bill, v�gig a szem�be n�zve.

-          Akkor mi�rt mondom?

-          Mert ezt szeretn� hinni.

-          H�t persze, mert �n im�dom, mikor kudarcot vallok a munk�mban.

-          �n nem vagyok kudarc, maga is tudja. Nagyon j�l haladtunk!

-          �s m�gis elment…

-          Egyed�l akartam lenni. T�vol egy kicsit mag�t�l, meg a hangj�t�l, az illat�t�l…

-          Persze, most meg az k�vetkezik, hogy vonz�dik hozz�m, csak hogy megd�bbentsen �s lemondjak mag�r�l, nehogy s�r�lj�n a beteg-orvos viszony. P�nteken t�rgyal�s, mi�rt nem b�rja ki?

-          Maga is tudja, hogy van valami k�zt�nk. Tudom, hogy �rzi.

-          �rzem bizony. A leveg�t. – makacskodott Lara. Nem fogja p�r nappal a v�ge el�tt feladni. �s Billnek sem hagyja.

-          Hazudik. �s tudja honnan tudom?

-          Na, honnan? – Lar�t a hidegr�z�s ker�lgette, att�l a nyugodt hangt�l, amivel Bill besz�lt. Hogy a fen�be tud ilyen nyugodt lenni, amikor �t majdnem a sz�vroham ker�lgeti?

-          El�g mag�ra n�znem.

-          Persze, minden az arcomra van �rva, mag�ba szerettem m�r els� pillanatt�l fogva, k�r tagadnom! – s�hajtott fel sz�npadiasan.

-          Elviccelheti, ha mag�nak �gy k�nnyebb, vagy biztons�gban �rzi mag�t.

-          Fejezze m�r be ezt a baroms�got, mi ez a sok s�letlens�g?

-          Agg�dott �rtem, vagy nem? L�tom, hogy piros a szeme, csak nem s�rt, amikor nem voltam magamn�l?

-          Agg�dtam, hisz a betegem! – v�gott vissza Lara, de �rezte, hogy ha folytatj�k a t�m�t, nem lesz j� v�ge. A f�rfi kezdi sarokba szor�tani.

-          �s minden beteg��rt kis�rja a szem�t?

-          �n nem s�rtam! Piros a szemem, mert allergi�s vagyok �s k�sz! Lesz�llna r�lam? Holnap ism�t belelend�l�nk a munk�ba �s…

-          Vigy�zzon, mert m�r nem sok�ig leszek a betege �s nem tud majd az orvosi c�me m�g� rejt�zni.

-          �n nem rejt�z�m sehov�! Menjen a szob�j�ba �s aludja ki mag�t, mert holnap m�r semmit sem fogadok el ments�g�l. M�ra pedig felejtsen el!

-          Nem zavarn�m a gondolatait a vil�g�rt sem… - mosolyodott el sziruposan.

-          K�sz�n�m. – �llt fel Lara �s t�volabb h�z�dott, hogy v�gre leveg�t kaphasson – �s Bill! – n�zett m�g vissza r� – Teszek mag�nak egy sz�vess�get �s �gy teszek, mintha ez meg sem t�rt�nt volna. Holnap pedig folytatjuk a munk�t!