Lara Grant szent�l hitte, hogy soha nem lesz annyira kellemetlen helyzetben, hogy legsz�vesebben els�llyedne. Ezeket a szitu�ci�kat ker�lte, okos volt �s gyorsan v�gott az esze, ha arr�l volt sz�. De arra, ami a f�rfi „baleset�nek”m�snap d�lut�nj�n t�rt�nt vele, sose sz�m�tott volna.

-           Seg�tenie kell… - ment ki a konyh�ban k�v�zgat� n�h�z Bill f�lmeztelen�l, ami m�r mag�ban el�g lett volna ahhoz, hogy Lara kik�pje a k�v�j�t.

-           Mi a gond? – k�sz�r�lte meg a tork�t.

-           F�rdeni akarok.

-           F�r�dj�n.

-           De nem tudok f�l k�zzel. Sem f�rdeni, sem… sem levetk�zni. – s�t�tte le szemeit sz�gyenl�sen.

Lara b�mult r�, mint valami uf�ra, akit pr�b�lna beazonos�tani, de nem tudn� hova tenni. A szavait igyekezett felfogni, de lassan ment neki. Le kell vennie Bill nadr�gj�t �s megf�rdetni. Ez nem lehets�ges, egyszer�en nem. Dehogy fogja…

�m mire mag�hoz t�rt r�v�let�b�l, m�r ott �llt a f�rfi el�tt �s a mellkas�val szemezett, ami �pp csak kicsivel volt lejjebb a szemmagass�g�n�l. Eddig is ilyen magas volt? Reszket�s leveg�v�telek k�zt ny�lt b�tortalanul a slicc��rt �s egy hat�rozott mozdulattal – vagy valami olyasmivel – leh�zta a cipz�rt. Egyszerre n�ztek egym�s szem�be, ami n�m�n is ezer sz�val �rt fel, majd zavartan kapt�k el tekintet�ket. N�h�ny igencsak kellemetlennek mondhat� pillanattal k�s�bb Bill m�r elvonult a f�rd�be. Lara elfeh�redett ujjakkal szorongatta a k�li s�s �veget, amit majd a v�zbe kell sz�rnia.

-           J�n?

-           Biztos nem megy egyed�l?

-           Maga szerint? Nem vizezhetem be a k�t�st.

-           Kicser�ln�m.

-           �n pedig kezdjem el�lr�l a f�jdalmak f�jdalm�t? Pedig m�r alig �rzem, de ha most megint kibontjuk, megint fert�tlen�t�s, megint ilyen-olyan kencefice…

-           J�, j�.

-           Maga az orvosom, nincs mit takargatnom. Maga teljesen objekt�v.

-           Az… az vagyok. Objekt�v. – gy�zk�dte mag�t, mik�zben a f�rd� fel� l�pegetett. Ami ezt�n t�rt�nt, k�s�bb m�r nehezen tudta visszaid�zni mag�ban, nagy feketes�gnek t�nt, m�r csak az volt meg neki, amikor megsz�lalt a cseng�. Az a rohadt cseng�…

-           Anya! – s�padt el Lara, amikor ajt�t nyitott.

-           Csurom vizes a ruh�d, csak nem zavarok? – mosolyodott el halv�nyan �s beljebb engedte mag�t.

-           Nem!

-           Van itt valaki? – f�lelt fel a v�z csobog�s�ra – Csak nem…? – vigyorodott el Billre gondolva.

-           De igen, de nem �gy…

-           Mit nem �gy? Nem akartam zavarni.

-           Na j�, valamit el kell mondanom.

-           Mi�ta?

-           Mit mi�ta? – s�hajtott fel Lara f�radtan.

-           Mi�ta vagytok egy�tt? Itt is lakik m�r? – ny�jtogatta a nyak�t – V�dekeztek, ugye?

-           Anya!!! – sz�rnyedt el Lara, de m�r csak egy lemond� s�hajra futotta neki - Igen, itt lakik, de nem vagyunk egy�tt, az eg�szet f�lre �rtetted.

-           Hogy… mit… mir�l besz�lsz kisl�nyom? – r�ncolta a homlok�t �rtetlen�l Greta.

-           Tudom, hogy ki fogsz akadni, de tiszt�znom kell. � nem a pasim. A p�ciensem. A betegem. Drogf�gg�. Egy h�napom van, hogy leszoktassam, ez�rt ide k�lt�ztettem.

-           Megint azt csin�lod.

-           Tess�k?

-           Megint beleszeretsz egy betegedbe �s rossz v�ge lesz.

-           Egy: soha nem voltam szerelmes egy betegembe sem. Kett�: most sem vagyok. H�rom: nem is leszek. N�gy: f�lre�rted!

-           Ugyan k�rlek, � f�rdik, te pedig csurom vizes vagy. Tal�n meg kell mosni a h�t�t? Azt�n majd meggy�gyul, elm�lik a h�l�ja ir�ntad, amit te is �s � is vonzalomnak hittetek �s elfelejt t�ged. H�l�tlanok ezek mind. Az a kev�s h�la is elt�nik, ami most van a nark�s agy�ban, �s akkor mi lesz?

-           � a betegem, semmi t�bb! Semmi m�s k�z�nk nincs egym�shoz, nem f�rd�nk egy�tt, f�lre�rted…

-           Lara? Kezd kih�lni a v�z! – sz�lt ki a f�rd�b�l Bill a lehet� legrosszabbkor, �s amikor Lara odamert n�zni az anyj�ra, �s szemben tal�lta mag�t annak „ugye megmondtam!” n�z�s�vel, majd els�llyedt.