M�snap Bill miut�n fel�bredt elment letusolni. Megborotv�lkozott, fogat mosott �s vizes haj�t t�r�lgetve l�pett ki a f�rd�b�l, amikor megl�tta a macska fekhely�t. De a cica n�lk�l. Ijedten n�zett a r�snyire nyitott ablakra, odaszaladt, hogy kin�zzen rajta.

-           Ne csin�ld ezt cicus, ugye nem! – nem l�tott semmit, tal�n m�r r�gen elment �s most elveszetten k�borol a v�rosban. Ha Lara megtudja, neki v�ge. De mi van, ha nem is sz�k�tt el, csak itt bujk�l valahol. Let�rdelt �s ben�zett az �gy alatti s�t�ts�gbe.

-           Itt vagy Lara? Lara… Ne csin�ld ezt, ha ott vagy, gyere ki sz�pen! Lara! – megn�zte m�g egyszer, majd az �jjeli szekr�ny m�g�tt is �s a macska fekhelye m�g�tt is – Lara!!!

-           Igen? – jelent meg a n� az ajt�ban �s halv�ny mosollyal figyelte, mik�nt szenved a f�rfi.

-           Semmi! Vagyis nem maga! Nem mag�nak sz�ltam.

-           Net�n keres valamit? – r�ncolta a homlok�t, s ekkor l�tta meg a nyitott ablakot, ism�t Billre n�zett, aki t�rden cs�szott a f�ld�n, er�sen kutatva valami ut�n. R�gt�n �sszerakta a k�pet. Az a bizonyos valami pedig lusta l�ptekkel �llt meg Lara l�b�n�l �s mit sem t�r�dve a f�rfi p�nikj�val, kom�tosan tisztogatta mag�t.

-           Lara! – ki�ltott fel �r�m�ben Bill, egy pillanattal k�s�bb pedig d�h�sen meredt a macsk�ra – Ha tudn�d, hogy megijesztett�l te d�g!

-           Fel�bredt, nem tal�lta a macsk�t a hely�n, az ablak pedig nyitva volt, maga meg azt hitte, elsz�k�tt? – k�rdezte j�l mulatva a n� – Milyen ironikus… - gondolt vissza arra az esetre, amikor � hitte azt, hogy Bill l�pett le.

-           Megijedtem, ez nem vicces!

-           �, tudom, hogy mennyire nem az, ha valami, vagy valaki, akit r�nk b�znak, elt�nik!

-           Te sunyi d�g, fogadjunk kitervelted! – indult meg a macska fel�, de az m�g id�ben �szlelte a vesz�lyt �s elfutott.

-           Gratul�lok, m�ris egy fokkal jobban szereti mag�t! – kuncogott Lara �s kiment a konyh�ba.

-           Mi a mai program? – k�vette p�r perc m�lva �ket Bill.

-           El�sz�r is etet�s!

-           Remek, �hes vagyok.

-           �gy �rtem, adjon a macsk�j�nak! Van tej, apr�tson bele p�r falat kenyeret.

-           J�… - h�zta el a sz�j�t �s a h�t�h�z l�pett, hogy elk�sz�tse.

A kis Lara m�r �hesen ny�vogott �s tekintet�vel v�gig k�vette a f�rfi mozdulatait, arra v�rva, hogy v�gre letegye a t�lk�j�t. Amikor ez megt�rt�nt, �hesen csapott le r�. P�r perccel k�s�bb hangosan dorombolva nyalogatta k�rbe sz�j�r�l a tejet �s Lara bok�j�hoz d�rg�l�d�tt.

-           J� kisl�ny! – mosolygott le r� a n�.

-           �n etetem, m�gis mag�t szereti, �n ezt nem �rtem!

-           A t�relem r�zs�t teremt.

-           Hm… eszembe jutott, amit az anyja mondott m�ltkor… - kenegetett egy pir�t�st Bill elgondolkodva.

-           Az any�m sok mindent mondott! – mosolyodott el Lara. A hajam? A k�rm�m? Az �tkez�si szok�saim? Ugye nem a…

-           Szerelmi �lete, de igen… - vigyorodott el a f�rfi gonoszan.

-           Mit akar vele?

-           Ha �n �rok az eny�mr�l, maga is elmes�li a saj�tj�t…

-           Mikor volt mag�nak szerelmi �lete? –r�ncolta a homlok�t a n� �s cs�p�re tett k�zzel meredt r�.

-           Ha hiszi, ha nem, nem drogoztam eg�sz �letemben.

-           Csak a fel�ben. – v�gott vissza, de meg is b�nta. Ez t�l kem�ny volt. M�gis mi�ta feladata gonoszkodni? – Bocs�nat…

-           Semmi baj… - s�hajtott.

-           Bill. Nem akartam megb�ntani. Fogalmam sincs, mi �t�tt bel�m. Kezdek bedilizni ide bez�rva.

-           Nekem mondja… - eresztett el egy f�lmosolyt a f�rfi – De m�g mindig sokkal jobb itt, mint az elvon�n a sok idi�ta csoportos foglalkoz�ssal �s programmal, amiknek semmi �rtelm�k. �gy b�nnak a bentiekkel, mint az �vod�sokkal, vagy a dilisekkel. Eldugdoss�k az �les t�rgyakat, mintha b�rmelyik pillanatban �ngyilkosok akarn�nak lenni, pedig pont t�l�k m�sznak a falra. Na meg a csal�di l�togat�sok, ahol minden csal�dtag biztos�tja �ket az egy�ttm�k�d�sr�l �s persze a t�mogat�sukr�l, csak azt nem tudj�k, hogy az ablakb�l l�tni �ket, amikor elmennek �s azt a megk�nnyebb�lt arckifejez�st, ami megjelenik az arcukon, mert �lve kijutottak onnan. Azt hiszik, nekik k�nyelmetlen ott lenni. Pedig semmit sem tudnak. 10 perc alatt azt hiszik, kiismert�k az ottani �letet �s, hogy milyen bulis is ott lenni, meg a sok vid�m program, hisz a betegeknek annyi mindent szerveznek. �ppen csak az nem jut el az agyukig, mennyire megal�z� a sok vid�ms�g az elvon�si t�netek mellett, �s hogy mennyire elviselhetetlen. Ha az ember b�re �get, a keze remeg, �s alig kap leveg�t, kicsit neh�z j� k�pet v�gni mindenhez, ami�rt persze „b�nti” j�r, mert leh�zod a t�bbieket �s f�l�, hogy magaddal r�ntod �ket a savany� val�s�gba. Az nagy hiba lenne… az eg�sz nem m�s, mint k�pmutat�s, hogy minden rendben, meggy�gyult�l, mert nekik ez a fontos. A l�tszat. S azt�n nem �rtik, mi�rt annyi a visszaj�r� „vend�g”, amikor olyan j�l volt, mikor elment… - Bill tekintete a t�volba r�vedt, mik�zben besz�lt �s Lara sejtette, hogy gondolatban ism�t az elvon� hideg feh�r falai k�z�tt j�r. De nem akarta, hogy az eml�kek beszippants�k, �gy ink�bb k�zbe sz�lt.

-           Bill…

-           Hm? – kapta r� tekintet�t a f�rfi, mintha akkor vette volna �szre, hogy � is ott van. Majd len�zett kez�re, ahol ujjaival a macska j�tszott, � pedig automatikusan cir�gatta a has�t. Megk�sz�r�lte a tork�t, majd eln�z�st k�rve a szob�j�ba vonult, miszerint m�r nem �hes.