-           Már biztosan zöldülök… - nyögte Bill, amikor meglátta, hogy ebédre is spenót turmixot kap némi sárgarépával.

-           A végére megszereti. – engedte el a füle mellett Lara, és jóízűen beleharapott egy szál sült krumpliba.

-           Én is olyat akarok! – harapott alsó ajkába a férfi és nyelt egy nagyot.

-           Azt hittem, vissza akarja szerezni a bizalmam…

-           Jó étvágyat… - sóhajtott lemondóan, majd egy húzással felhajtotta a turmixot – Blöáá! A hideg is kiráz.

-           Kap fél óra pihenőt, aztán uzsgyi a gépre!

-           De…

-           Bill…

-           Nem azt mondta, hogy levágja a hajam? – bármit megtett volna, csak hogy minél később kelljen futnia.

-           Ezek után tényleg megérdemelné azokat a rózsaszín tincseket…

-           Amit csak akar!

-           Jó, akkor ha befejeztem, megyek.

Miután a kávét is megitta, Lara felhívott egy orvos szakértőt, és megkérte, hogy vizsgálja meg Billt. Csak ezek után folytathatja a kezelést, tudnia kell, mennyire gyötörheti meg, mennyit bír el a szervezete. Amiket eddig kért tőle, a futás például még nem nagydolog, bár Bill ezektől is meglehetősen kimerült. De már nem bízott a férfi reakcióiban sem, könnyen elképzelhető, hogy csupán megjátszotta magát azért, hogy abbahagyhassa. A vizsgálat után már okosabbak lesznek, s elkészíthet egy saját edzésprogramot neki.

-           Na lássuk… - állt meg az ajtóban.

-           Látja ezt? Kibírtam öt percet és csak kicsit fáradtam el!

-           Lehet, hogy a tüdejét mégsem dohányzásra találták ki? – húzta el a száját Lara gúnyolódva.

-           Borzalmas lenne rádöbbenni! – sóhajtott fel Bill színpadiasan.

-           Vizezze be a haját, de ne hideg vízzel, még a végén megfázna.

-           Parancs, értettem!

-           Ez a jó kisfiú modor még nem segít magán, szenvedni fog, mire újra bízni tudok! – kiabált utána a nő.

-           Hm, szadista?

Ismét elengedte füle mellett Bill mondatait, inkább kiment a konyhába és előkészített egy széket és egy ollót.

-           Remélem, ért hozzá.

-           Pszichológus vagyok, nem fodrász, de meglátom, mit tehetek az ügy érdekében. Az már pozitívum, magával ellentétben, hogy látom hátul is a tarkóját.

-           Egy pont előny. – foglalt helyet Bill és lehunyta a szemét.

-           Hm… - túrt a tincsek közé a nő elgondolkodva, a férfi pedig igyekezett visszatartani feltörő sóhaját a kellemes érzésre. Lara igyekezett rendbe hozni az egészet, egy szintre vágni a szálakat és a végeredmény önmagáért beszélt.

-           Kész is van.

-           Hm? – kapta fel a fejét Bill és megköszörülte kiszáradt torkát – Had nézzem.

-           Figyelmeztetem, hogy…

-           Váó! Maga pályát tévesztett! – nézte meg magát a bejárati ajtó melletti tükörben – Kezdek régi önmagamra hasonlítani.

-           Ha már itt tartunk…

-           Rosszat sejtek…

-           Habár még messze a karácsony, és meg sem érdemli, adnék magának valamit! – halászott elő egy zacskót a táskájából, majd odanyújtotta neki.

-           Ez egy…

-           Napló! Azt szeretném, ha mire végeznénk, tele írná!