Megan a szerkesztőség helyett hazafelé vette az irányt, miután elköszönt Roberttől. Ideges volt, nehogy kiderüljön, hogy azóta már kidobta azt a bizonyos cikket. Ha minden igaz, még meg kell lennie az újságnak. Meg kell lennie! Ledobta a kulcsait a dohányzó asztalra és a pár hetes újságok között kezdett keresgélni, s kisvártatva rá is akadt arra, amelyik neki kellett. Fellapozta és szemei azonnal meg is akadtak a már ismerős cikken.

Bár Megan Carter egy kisebb tanácsadói rovatot vezet a városi újságban, egyre nagyobb tiszteletnek örvend szakmájában. Rekord mennyiségű levelek érkeznek, s ő kivétel nélkül meg is válaszolja őket, időt nem spórolva. A héten vendégünk lesz, s maga válaszolja meg, miként került ebbe a szakmába, melyet mintha neki találtak volna ki. Páratlan tanácsaival emberek tucatjainak segít.

T.K.

T. K. Tom Kaulitz… lehetséges lenne? Ha Robert felesége mondta, annak kell lennie. De miért nem mondta ezt neki a férfi? És miért sugallja szüntelen azt, hogy nem érdekli Megan munkája és nem tartja semmire sem? Mondta már, hogy csak fájdalmat akart okozni és nem gondolta komolyan, de az önző éne mindig a felszínre kerül, mint például New Yorkban. Hiába kérdezné meg Tomot, mi ez az egész, fel sem venné neki a telefont. Miért van az, hogy az ő esetükben csupán végletek léteznek? Vagy nagyon rosszban vannak, vagy nagyon jóban. Minden fekete, vagy fehér, egyetlen nyamvadt szürke árnyalat sincs.

-           A fene essen beléd Tom Kaulitz, most mégis mi a fenét kezdjek a makacs fejeddel???

Bosszankodásából a csörgő telefon szakította ki, Kate hívta fel.

-           Szia Kate… - sóhajtott a telefonba fáradtan. Alig várta, hogy a hétvégén bezárkózhasson és csak az írással foglalkozzon, kizárjon az életéből mindent, ami felzaklatja, legalább arra a két napra.

-           Szia! Holnap után mit csinálsz?

-           Vasárnap? Alszok, gondolom.

-           Tudok egy jobb programot!

-           Alvásnál? Ha most látnál, nem ezt mondanád! Ki vele, mire gondoltál?

-           Az apósomnak, Gordonnak lesz születésnapja a hétvégén, kerti parti lesz, ahová te is hivatalos vagy!

-           Én?

-           Igen! Simone ragaszkodott hozzá!

-           Évek óta ismerem, és pont most akar ismerkedni?

-           Nem mindegy? Jössz, vagy sem? Emma is ott lesz…

-           Hol máshol lenne? – nevetett Megan – De jó trükk. Rendben, megyek, de Emma velem lesz végig. Úgy hiányzik már a kis husis combja!

-           Helyes, te pesztrálod, mi pedig Billel lerészegedünk, köszi a közreműködést!

-           Nincs mit! – fintorodott el Megan, Kate és Bill amint részegek? Elképzelhetetlen. Ugyanakkor szívesen megnézné.

-           Akkor vasárnap találkozunk, a címet tudod?

-           Gyere értem, és együtt oda megyünk!

-           Nem harapnak!

-           Kaaate.

-           Jó, jó, Bill úgy is hamarabb akart menni segíteni előkészülni. 11-re ott vagyok érted, addigra készülj el, Simone nem szereti a késést.

-           Igenis értettem!

-           Akkor én most…

-           Várj Kate!

-           Hm?

-           Mit… mit vegyek fel? – bökte ki végül Megan.

-           Gordon lesz a főszereplő, nem te! – nevetette ki barátnője, de pontosan tudta, hogy nem erről van szó. Mégis csak Tom édesanyjáról van szó, Megan jó benyomást akart tenni rá, akármilyen is legyen a kapcsolatuk Tommal – Megyek 10-re és majd találunk valamit! – mondta mégis.

-           Köszönöm…

-           Addig is meg ne gondold magad, Tom is ott lesz!

Megan erre nem is gondolt. Ezzel miért nem számolt, tudhatta volna, hogy ott lesz, hisz az ő családjáról van szó. Teljesen megzavarodott már attól a férfitól. Nem tudta, hogyan viszonyuljon hozzá, ha újra látja. Ocsmányan váltak el, de azóta meg tudta, hogy ő írta azt a cikket, hogy mégis tartja valamire őt is és a munkáját is. Hát hogy haragudjon rá így az ember lánya?