Megan f�radtan nyitott be lak�s�nak ajtaj�n, de m�r csak a nappaliban fogta fel igaz�n, mi volt a szokatlan. Az ajt� nem volt bez�rva! Valaki volt/van a lak�s�ban, vagy � hagyta nyitva? Nem, az nem lehet, tiszt�n eml�kezett r�, hogy bez�rta. Motoszk�l�st hallott a h�l�szoba fel�l, hal�lra r�m�lt. Az a valaki m�g mindig itt van. �ppen kirabolj�k �t? El kell t�nnie, k�l�nben tal�n m�g b�ntj�k is. L�bai nem akartak engedelmeskedni, a szoba fel� vett�k az ir�nyt �s halkan osontak tov�bb. Az ajt� t�rva nyitva volt, egy s�t�t alak pakolt valamit egy zs�kba az �gyr�l, valamit, ami apr� volt �s darabokb�l �llt. Csak a gyerty�k vil�g�tott�k meg a helyis�get, Megan remeg� kezekkel oltotta fel a villanyt.

-           Tom? – n�zett a f�rfira d�bbenten – Te mit keresel itt? Hogy jutott�l be? Mi ez az eg�sz? Azok… r�zs�k?

-           Csak szirmok… �s m�r semmit sem keresek itt… - tov�bb pakolta az apr� szirmokat a zs�kba, feld�ltnak l�tszott, s k�zben r� sem n�zett a n�re.

-           Mi ez az eg�sz… - k�rdezte Megan �sszezavarodva.

-           Mondtam… - fordult fel� Tom, amikor v�gzett, de a tekintete egy�ltal�n nem tetszett a n�nek – Most m�r semmi… viszl�t! – minden tov�bbi sz� n�lk�l otthagyta �t.

-           V�rj!

Megan m�g hallotta a f�rfit elhajtani, de csak a szob�t l�tta. N�h�ny r�zsaszirom m�g a f�ld�n hevert, az illatos gyerty�k is �gve maradtak. Tom b�k�lni akart, de… mi akad�lyozta meg benne? Mi t�rt�nt? Mi ez az eg�sz? Ez t�nyleg kezdett hasonl�tani egy �cska szappanoper�ra, egyszer�en norm�lis emberekkel nem t�rt�nik ennyi f�lre�rt�s. Ilyen rossz csillagzat alatt senki sem sz�lethet.

-           �r�l�k, hogy ism�t k�z�tt�nk vagy! – emelte fel pohar�t Kate �s Megan-ra mosolygott az asztal f�l�tt.

Ami�ta haza�rt �s Tom elj�tt t�le, nem tal�lkozott a f�rfival, ennek m�r t�bb napja. Nem tudta mire v�lni a helyzetet, Tom pedig nem vette fel a telefont. Furcsa volt ism�t l�tni, �s m�g ha � szemmel l�that�an igyekezett elker�lni a pillant�s�t, j� volt �jra a k�zel�ben lenni. Kate m�g aznap felh�vta, hogy kik�rdezze az �tj�r�l, de mivel nem kapott sok v�laszt, megh�vta h�tv�g�re eb�dre. Csak azt felejtette elmondani, hogy a f�rfi is ott lesz. Most fesz�lt csend t�madt az asztaln�l, Bill n�m�n itta a bor�t, Tom pedig �res t�ny�rj�t fix�rozta, mintha b�rmelyik pillanatban �tellel t�lt�dne tele.

-           K�sz�n�m… - b�lintott Megan.

-           Mes�lj nek�nk, milyen volt San Francisco?

-           El�sz�r is megismerkedtem egy…

-           �gy hallom, Emma s�r! – pattant fel Tom olyan gyorsan, hogy a sz�k is h�trav�g�dott �s hangos csattan�ssal d�lt el a f�ld�n, de nem zavartatva mag�t, felviharzott az emeletre.

-           De hiszen… alszik… - mondta Kate a f�rfi ut�n n�zve – Nem tudjuk mi baja… - fordult Megan fel� – P�r napja kib�rhatatlan. Jobban, mint �ltal�ban.

-           Ide figyelj Megan! – vette �t a sz�t Bill – �n nagyon szeretlek t�ged �s tisztellek. De Tom a b�ty�m. Fogalmam sincs, mi zajlik jelenleg k�z�ttetek, hogy �szint�n bevalljam, egy ideje �n m�r semmivel sem vagyok k�pben. Hol egy�tt vagytok, hol k�l�n, hogy sehogyan sem. Szenved. Tudom. L�tom. �s �rzem.

-           Besz�lek vele… - mosolygott r� Megan.

-           K�sz�n�m… - Bill tekintete h�l�t sugallt, �szint�n agg�dott a b�tyja miatt.

-           Szeretn�m, ha v�gre minden tiszt�z�dna.

-           Az lenne a legjobb… - �rtett egyet Bill.

-           Azt mondod, p� napja? – fordult Meg Kate fel�.

-           Igen.

-           Hm…

-           Nos… hogy �szinte legyek, pontosan az�ta, hogy… hogy megj�tt�l…