-           Ja, az már nem érdekes, dilis a nő…

-           Ezt eddig is tudtuk! – mosolyodott el Megan, barátnőjének gyakran voltak képtelen ötletei, de sok éve volt a támasza és imádta őt.

-           Miután elmentél, azt mondta… azt mondta, hogy nekünk kell egy gyerek, mert amikor Emmával vagyunk, jól megvagyunk, de amikor kettesben, akkor öljük egymást!

-           Mi? – sápadt el Meg. Akaratlanul is eszébe jutott, hogy amikor Tom utánajött, rögtön ezzel kezdte, s aztán… aztán…

Felállt és a fürdőszobába zárkózott.

-           Kicsim! – szaladt utána Tom – Mi a baj? Esküszöm, nem ezért jöttem, én…

-           Menj el…

-           Nem hiszel nekem? Még ezek után sem?

-           Nem erről van szó… - nyitotta ki résnyire az ajtót és ezt kihasználva Tom belépett a fürdőbe. Megan reszketve ücsörgött a kád szélén, nem volt ereje felnézni a férfira.

-           Akkor miről? – guggolt le elé Tom figyelmesen.

-           Egy ideje már nincs magánéletem.

-           Tudom…

-           Tehát nem „érintkeztem” férfiakkal…

-           Tudom…

-           És nem is szedtem fogamzás gátlót… - nézett végül rá.

-           Mi… öh… - kereste a szavakat, de nem találta. Ez eddig eszébe sem jutott, egy pillanatra sem. Egyszerűen annyira belefeledkezett a nőbe, és abba, amik történtek, hogy ez eszébe sem jutott. És ezek szerint Megannak sem, aki már elszokott a gondolattól, hogy valakivel osztozik az ágyon. Hogy a fene…

-           Kérlek szépen, most menj el, rendben? Nem haragszom, meg semmi, csak most… egyedül kell lennem, hogy ezt végiggondoljam…

-           Biztos, hogy ezt akarod? – sóhajtott Tom.

-           Nem…

-           Megan…

-           Kérlek…

-           Rendben…. – állt fel – Tudod, hol találsz!

-           Tudom…

-           Akkor én… szia.

Miután Tom elment, sokáig ücsörgött még ott mélyen elgondolkodva. Az nem lehet, hogy terhes, ki van zárva. Vagy mégis? A fenébe, Tom elvette az eszét és gondolkodni sem tudott ilyeneken. Ez nagy felelőtlenség volt. Hatalmas hiba, amit talán még nem késő helyre hozni. Innentől a sors rendelkezik kettejük felett. Amikor rendbe szedte magát, elszaladt egy patikába és két terhességi tesztet vásárolt. Az egyiket a másik ellenőrzésére vette, csak úgy nyugodhat meg, vagy az ellenkezője. De bármi legyen is, biztosnak kell lennie az eredményben.

Gyengének érezte magát, amikor reggel felkelt, mintha Tom magával vitte volna az életet is és az energiát. Mióta nála volt, nem ivott kávét, nem érezte magát fáradtnak, dúlt benne az adrenalin. És a szerelem…

Aztán kénytelen volt még várni pár napig, ehhez idő kellett, de már tűkön ült. Péntek délután a szobájában készülődött az interjúhoz, amit Tom fog levezetni. Napok óta most fogja először látni és fogalma sem volt, hogyan nézzen a szemében és persze hogyan tegyen úgy, mintha mi sem történt volna.

Kezébe vette a két tesztet és úgy döntött, ideje megcsinálnia. Tudnia kell, akármi is lesz az eredmény. Figyelmesen elolvasta, hogyan kell elvégeznie a teszteket, majd a fürdőbe vonult. És megcsinálta mindkettőt. Izgatott volt, de nem tudta volna megmondani, pontosan melyik eredményben reménykedik. Persze még nem tartotta késznek magát arra, hogy anya legyen, de az Emmával töltött egy hónap elbizonytalanította. Lehet, hogy bírná az anyaságot, ki tudja. Talán jó anya lenne. De lehet, hogy ellenkezőleg. Az életében túl sok volt a bizonytalanság, hiszen még Tommal sem képesek egy normális kapcsolatra sem. Imádta a vele töltött napokat. De mi volt előtte évekig? Napokra nem lehet életet alapozni.

Éppen indulnia kellett, amikor észrevette, hogy a teszteken lévő csíkok elszíneződtek…