- Megan… - súgta a nevét Tom rekedten és letörölte kibuggyanó könnyeit az arcáról- Semmi baj…
- Ezért jöttél ide?
- Kettőnkért… - simogatta meg az arcát és közelebb hajolt. Lecsókolta a nő arcán végigfolyó könnyeket, apró puszit nyomott az egyik, majd a másik szemére, behintette egész arcát, fülét, orrát, állát…
- Tom…
- Shh… - túrt bele Megan selymes loknijai közé és közelebb húzta a fejét. Reszkető ajkaihoz érintette sajátját és várta, hogy viszonozza. Amikor megtörtént és Meg közelebb húzódott, szorosan magához húzta törékeny testét és gyengéden csókolta őt.
- Nem kell tőlem félned… megvédelek…
- Tudom… tudom… - ölelte át a nyakánál a férfit és odaadóan simult hozzá egész testével. Nem akart gondolkodni, nem akart kifogásokat sem, csak Tomot és azt, ami történni fog. Tom háttal elfektette a kanapén és lábait a saját csípője köré fonta. Simogatta Megan combját, hátát, karjait, mindenét, amit csak elért. Kibújtatta farmerjéből, majd ismét ajkainak esett, melynek íze szinte függőséget okozott, s félő volt, hogy cukorbeteg lesz, ha továbbra sem tud ellenállni az édes nektárnak. Felhúzta trikóját és a köldökétől felfelé kezdte kényeztetni, míg az a ruhadarab is a földön nem landolt. Megan már nem viselt mást, mint fehérneműt, így Tom egy kicsit lemaradásban volt, de a nő nem hagyta ezt sokáig. Kibújtatta a férfit egyszerű pólójából, majd a sliccéért nyúlt. Mindkét ruhadarab a sarokban végezte, de egyiküket sem érdekelte.
- Most leveszem az alsónadrágomat Megan… - figyelmeztette Tom, mélyen a nő szemébe nézve.
- Tom… - mosolyodott el Megan - Nem vagyok szűz…
- Én sem…
- Megbeszéltük! – húzta magához Tom arcát egy szenvedélyes csókért és közben ő maga szabadította meg az alsónadrágtól – Én jövök… - ült Tomra lovagló ülésben és a melltartó kapcsáért nyúlt, mely elől helyezkedett el.
- Majd én… - hajolt Megan mellkasára a férfi és csókolni kezdte a finom bőrt. Fogaival lecsúsztatta a pántot vállairól és végül a kapoccsal is végzett.
- Ezt hol tanultad?
- A cserkésztáborban… - villantott rá egy cinkos mosolyt, majd figyelmét a puha és feszes keblekre irányította, hogy egyesével kényeztesse azokat. Megan háta ívben megfeszült és a nevét sóhajtotta. Csípője önkéntelenül is körbe-körbemozgott, nem is sejtve, mennyire megőrjíti Tomot vele.
- Megan… - súgta reszketeg hangon a férfi – Nem bírom tovább! Azt akarom, hogy…
De Megan egyszer csak felállt és eltűnt az egyik szobában. Tom összezavarodva nézett utána, de amikor Megan bugyija landolt pontosan előtte, azonnal felpattant és a nő után loholt, aki már odabent várta az ágyban.
- Kényelmesnek tűnik…
- Próbáld ki… - hívta mutatóujjával közelebb.
- Máris…
Szenvedélyesen estek újra egymásnak, Tom azt sem tudta már, hol csókolja meg, hogy végre enyhítse éhségét, pedig pontosan tudta, hogy a nő iránt sosem fog enyhülni. Megan is hasonlót érzett, és amikor magában érezte a férfi gerjedelmét, szétrobbant a világ…
Hajnalban Megan felébredt, de megnyugodva észlelte, hogy Tom ott van mellette, hátulról öleli és még álmában is az ő mellét simogatja. Végigsimított erektől duzzadó alkarján és még közelebb furakodott hozzá, már ha ez még lehetséges volt, hiszen már egy atomnyi hely sem volt közöttük. Tom magához térve csókolgatni kezdte a nő haját, nyakát, majd vállát, karját, aztán a sötétben ismét magáévá tette.
|