Emma nyugodtan aludta v�gig az �jszak�t, azonban keresztapja aligha mondhatta el ezt mag�r�l. �gy l�tszik, nem megy az alv�s ebben a h�zban. Vagy Megan k�zels�ge okozza nyugtalans�g�t? Ez m�r val�sz�n�bb. Furcsa… mi�ta �nmag�nak is bevallotta, hogy nem k�z�mb�s sz�m�ra a n�, m�r nincs benne akkora fesz�lts�g.

            Reggeli ut�n, mivel Megan m�g aludt, a f�rfi �gy gondolta, kipr�b�l ezt-azt keresztl�ny�n, nevezetesen azt, mennyire tud j�rni. Persze megtartani mag�t m�g nem tudta, de �lni m�r egyed�l is k�pes volt, �s �rz�kelte a k�r�l�tte l�v� vil�got, melyeket apr�bb ny�g�sekkel reag�lt le. B�josan mosolygott b�rkire, akir�l �gy �rezte, biztons�gban van vele �s m�r f�rg�n m�szott, b�r hamar elf�radt. Sz�jacsk�j�ban k�t apr� fog b�jt ki alul, fel�l pedig m�r hattal b�szk�lkedhetett, minden l�tez� embert megl�gy�tva fogh�jas mosoly�val. Tom �s olvadozott a kisl�nyon �s let�rdelve el� felvette a karj�ba �s talpra �ll�totta.

-          Menni fog, te egy nagyon okos kisbaba vagy, ugye hercegn�m? Megpr�b�lod keresztapu kedv��rt? Nem olyan neh�z, igaz? Lepj�k meg vele a t�bbieket, mit sz�lsz?

A cseng� megsz�lalt, Tom gyomra pedig �sszezsugorodott. Vajon ki lehet az. Tartott t�le, hogy egy �jabb h�dol�, de �gy �rezte, nem lenne k�pes ism�t elviselni a tudatot. Mivel nem hallott mocorg�st a n� szob�ja fel�l, kicsit megnyugodott. Hallhat�an nem k�sz�l�dik, teh�t val�sz�n�leg nem hozz� j�ttek. Als�ajk�ba harapva torpant meg az ajt�n�l �s m�g egyszer feln�zett az emeletre. Semmi. Tal�n a post�t…

-          J� napot! – k�sz�nt egy 60 �v k�r�li f�rfi, amikor Tom ajt�t nyitott.

-          Mag�nak is…

-          �n Megant keresem…

Erre a kijelent�sre Tom val�s�ggal v�rszemet kapott �s szinte a pasasnak esett.

-          Na ne, mag�val? Meg! Ezt nem gondoltam volna r�lad!

-          Bocs�nat? – r�ncolta a homlok�t a f�rfi. Ez�st�s haja volt, m�lyen bar�zd�lt arca b�lcsess�get �s nyugalmat �rasztott.

-          H�ny �ves maga? Hogyan k�pes egy ilyen fiatal n�t elvinni, az apja lehetne! Ez undor�t�! Nem hiszem el, hogy Megan mag�val randizik! �n m�st keres, Meg… Megan csak egy apajel�ltet keres, gondolja, hogy maga lenne a megfelel� alany erre a szerepre? Gondoljon m�r bele… M�g most menjen el, miel�tt ide�r, majd azt mondom neki, hogy elutazott, vagy valami! Gondolja meg! Ezt nem hagyhatom…

-          Att�l tartok, t�v�ton j�r fiatalember. Maga minden bizonnyal Tom!

-          Honnan…

-          Szia! – csatlakozott a k�t f�rfihoz a n� �s �t�lelte az �jonnan �rkez�t- De j� l�tni t�ged! Tom, hadd mutassam be neked az ap�mat. Apa, � itt Tom, Emma keresztapja!

-          �dv�zl�m, a nevem Rick! – ny�jtotta a kez�t, amit Tom habozva b�r, de elfogadott.

-          Tom. – biccentett- Sz�val… maga Megan apja…

-          Ha minden igaz! – mosolygott r� Rick, l�that�an j�t mulatott Tom kit�r� f�lt�kenys�g�n, de igyekezett leplezni sz�rakoz�s�t.

-          Mehet�nk eb�delni?

-          Semmi akad�lya kisl�nyom!

-          Akkor mi elment�nk, p�r �ra �s j�v�k Tom, szia…

-          Szia.

-          Akkor a viszont l�t�sra… - k�sz�nt el Rick is, majd elmentek, Tom pedig f�tt a lev�ben.

-          Ez nem lehet igaz… -   rogyott le Emma mell�, �gy �rezte, menten rosszul lesz.

-          Mit gondolsz? – k�rdezte Megan a kocsiban apja sz�rakozotts�g�t n�zve, aki sejtelmes mosollyal az arc�n vezetett.

-          Minden f�rfit �gy k�sz�nt, akivel csak tal�lkozol, vagy csak eny�m volt a megtiszteltet�s?

-          Hogy �rted ezt?

-          A m�sorsz�m�ra, fergeteges volt, azt hittem, el�jul a v�g�re, vagy h�gut�t kap. A mai fiatalok n�ha olyan sz�npadiasak tudnak lenni… - kuncogott.

-          Mire gondolsz?

-          Hisz azt hittem, tan�ja volt�l a mag�nsz�mnak.

-          Nem hallottam semmit sem! Mit mondott, mi ez az eg�sz?

-          H�t j�, nem b�nom, elmes�lem neked, sz�r�l sz�ra. Hagy mulass te is…