Msnap dl krl fradtan s mosolyogva bredtem Tom selymes paplanjai kzt elveszve. Moccanni is alig volt energim, ami nem is csoda, az egsz jszakt tszeretkeztk. Sok beptolni valnk akadt s be akartuk hozni. Br… arra ott lesz az egsz let.
Annl is inkbb, mivel reggel talltam egy gyrt a gyrsujjamon. De Tom nem volt sehol.
-Felbredtl? –nyitott be halkan Tom.
-Igen… -nyjtzkodtam elgedetten.
-Fradt vagy?
-Mg krded? –mosolyodtam el.
-Istenem, ezt a dorombol hangot minden reggel hallani akarom… -mszott be mellm.
-Fogod is… -nztem a gyrre.
-Szval igent mondasz?
-Szval igent mondok! –leltem t a nyaknl.
-Szval a frjed leszek…
-Szval a felesged leszek… -nevettem el magam.
-Szval…
-Pofa be… -cskoltam meg finom, hsos ajkait.
Bolondulok Tom zrt, fogalmam sincs, hogy brhattam ki eddig nlkle.
-Szeretlek! –mondtuk egyms szembe.
Aztn jra egymsnak estnk.
-Ne… -szakadt el tlem Tom nagy nehezen.
-Mi a baj? –lihegtem.
-Fradt vagy… nem akarom, hogy…
-Tom Kaulitz Trmper, azonnal bjj gyba velem! Ez nem krs, hanem parancs!
-Igenis! –cskolt meg szenvedlyesen.
Az a nap is hasonlan telt, mint az jszaka, ki sem mozdultunk az gybl. Volt, amikor jra feltmadt a szenvedlynk, de volt, higy csak fekdtnk egymst lelve. gy reztem magam, mintha nszutasok lennnk. Sosem unom meg Tom rekedtes hangjt, ahnyszor csak meghallom, legszvesebben letepernm.
Este azrt lefradtunk az tkezbe, apa ragaszkodott legalbb a kzs vacsorhoz.
-Szval a sgorom leszel!
-Igen… -mosolygott rm bszkn Tom.
-Remek! Mr akkor tudtam, amikor visszakaptam a lnyomat… flig szerelmesen…
-n pedig mr akkor, amikor meglttam a krhzban…
-Hazud… -fejeztem be az evst.
-Mirt, te nem?
-De… -vesztem el a tekintetben.
-Na sicc felfel! –nevetett apa, rezve a kztnk lv vibrlst. Mi pedig szt fogadtunk neki…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
