-Akkor �n megyek is csomagolni! –�lltam fel a vacsora asztalt�l- Finom volt a vacsi, k�sz�n�m sz�pen!

-Nem kell sok cucc, majd ott megvesz�nk mindent!

-Rendben! –r�ntottam v�llat, majd fel is mentem a szob�mba.

-Vajon lesz m�g valaha annyira boldog, mint azzal a f�rfival?

-Rem�lem Olga, hogy hamarosan… -mosolygott apa ut�nam, majd el�vette a telefonj�t �s felh�vta �j �zlett�rs�t.

Nem pakoltam sok mindent, a telefonomat, a p�nzt�rc�m, a hitelk�rty�kkal egy�tt, p�r ruh�t �s a jogsimat. Ki tudja, lehet, hogy sz�ks�gem lesz r�. Odatettem a szem�lyes iratok mell�. Azt�n a szemem megakadt egy k�nyv�n. Hogy ker�lt ez vajon ide? A kezembe vettem �s �tlapoztam. Az egyik k�nyv, amit m�g Tom vett nekem N�metorsz�gban…

Ki hinn�, hogy lassan 4 h�nap telt el az�ta, hogy Tom ott volt a k�rh�zban-

-          A nevem…

-          A legkev�sb� sem �rdekel, �r�lj�n neki, hogy maga eml�kszik m�g r�! El akarok menni! Lenne sz�ves arr�bb �llni?

-          Dehogy �llok, m�g megs�r�l!

Akkor, ott, amikor a szem�be n�ztem, valami k�l�n�s borzong�s futott �t rajtam, mintha a testem �s a sz�vem tudta volna, hogy nek�nk nem az lesz az utols� tal�lkoz�sunk.

Tom… vajon mi lehet vele �s mi t�rt�nt, hogy csak �gy sz� n�lk�l lel�pett? Azt hiszem, m�r sosem tudom meg… Rebec�t, Amand�t �s Billt az�rt sajn�lom, �ket is megkedveltem, �s ha Tom Tom nincs, r�luk is le kell mondanom.

Amanda… az �n m�sik nevem is ez, akkor m�gsem t�nt ismer�snek. Be kellett volna, hogy ugorjon valami, persze azon az elviselhetetlen fejf�j�son k�v�l, ami akkoriban el�g s�r�n gy�t�rt. Szerencs�re, mostm�r majdnem mindenre eml�kszem.

A legjobban sajnos m�gis a Tommal t�lt�tt id� r�mlik. El fogom felejteni valaha is? Nem hiszem… Akarom elfelejteni? Nem nagyon… F�j? Mindenn�l jobban…

Az �gyra kucorodtam kezemben a k�nyvvel, �s csukott szemmel �reztem, ahogy a hideg k�nnyeim ellepik az arcomat.

B�rcsak terhes lenn�k Tomt�l… legal�bb egy kisbab�m maradna bel�le… A t�k�letesnek hitt szerelm�nkb�l…