Egsz vezets alatt Tom s az utols mondata jrt a fejemben, koncentrlni sem tudtam, gy prszor majdnem nekihajtottam 1-1 fnak. Mg j, hogy volt velem egy tapasztalt vezet is.
-Megjttem! –dobtam le este a kulcsaimat az ajt melletti asztalkra.
-Konyha! –kiablt ki nekem az apm. Egszen megszoktam mr, hogy gy hvom.
-Szia kislnyom, hogy ment?
-Egsz jl, fejldk! –ltem le az asztalhoz, ahol mr meg volt tertve a vacsorhoz, finomabbnl finomabb fogsokkal.
-Akkor j! –mosolygott rm kedvesen.
-hen halok! Tom? –krdeztem, csak gy kicsszott a szmon, mire apa is elhallgatott s a szobalny keze is megllt a levegben.
-hm… elment…
-Vgre!
-gy rtem, csak innen! Egy szllodban szllt meg!
-rtem… -kszrltem meg a torkom- Milyen napod volt? –tereltem taln tlsgosan is feltnen.
-Nagyon kitart az a fi!
-Nem rdekel…
-Kislnyom…
-Finom ez a leves!
-Meghvtam holnap ebdre!
-Hogy mit csinltl? –dobtam le a kanalat.
-n csak…
-Mirt csinlod ezt velem?
-n csak jt akarok neked!
-Nem, te rosszat akarsz! Ha jt akarnl, mellm llnl, nem egy vad idegen mell, aki radsul meg is bntotta a lnyodat, s nem mondta el neki az igazat! Emberrablssal is felr, amit tett!
-De szeret tged!
-Naj, n ezt nem hallgatom tovbb! –lltam fel.
-Szereted t! Az isten szerelmre, nektek egytt kell lennetek!
-Nem kell!
-A makacssg beszl belled!
-Nem, az a n beszl bellem, akinek sszetrte a szvt az, aki mindennl fontosabb volt neki!
-Teht…
-Igen, szeretem! De ez nem jelent semmit!
-Elvakt az irnta rzett dhd!
-Na s aztn! Jogom van a sajt letemet irnytani! –keltem ki magambl.
-De ha egyszer nem tudod! –pattant fel s is, majd a mellkashoz kapott s kishjn sszerogy, ha nem kapom el…
|