-Sophie! –kiab�lt ut�nam Tom, de h�tra sem n�ztem.

-Te is tudta? –n�ztem az els�padt Billre.

-Hidd el, szeret! Ez�rt tette!

-Ez esetben… �g veled!

-Gyere kicsim, hazaviszlek! –j�tt oda hozz�m Adam- �s amint visszaj�tt a mem�ri�d, �sszeh�zasodunk, ahogy tervezt�k…

-Alig v�rom… -n�ztem h�tra Tomra, aki �pp lefel� rohant a l�pcs�n- Menj�nk innen…

-Kint v�r a taxi, a rep�l�t�ren pedig a mag�ng�ped, ami r�gt�n hazavisz.

-Pontosan hov�?

-San Francisc�ba!

-Remek… -sz�lltam be a taxiba �s m�g egy utols� pillant�st vetettem Tomra �s a h�zra.

Meg k�ne k�nnyebb�ln�m, hogy tudok lassan mindent… m�gis pocs�k �rz�s volt otthagyni N�metorsz�got �s egy sz�momra most teljesen ismeretlen orsz�gba �s v�rosba rep�lni.

-J�l vagy kicsim? –k�rdezte m�r a g�pen, elm�l�z�somat l�tva.

-Igen… csak… k�rlek, ne sz�l�ts �gy! Per pillanat fogalmam sincs, ki vagy! H�l�s vagyok, hogy elj�tt�l �rtem �s hazaviszel, de most csak arra akarok koncentr�lni, hogy ki vagyok! Most csak magammal akarok foglalkozni.

-Teh�t t�njek el?

-Nem azt mondtam, csak… szeretn�k most magamra koncentr�lni…

-Hm… kezdesz visszat�rni… -ment a g�p m�sik fel�re, �gy egyed�l hagyva engem.

Mir�l besz�l, mi az, hogy kezdek visszat�rni? Rem�lem, nem egy egoista liba voltam, akit elvak�tott a sok p�nz �s a siker… rem�lem nem…

A felh�ket n�ztem �s pr�b�ltam visszaeml�kezni, de csak ugyanazt kaptam, mint eddig: j� er�s fejf�j�st.

�hes voltam �s igyekeztem nem is arra gondolni, hogy ilyenkor �gyba reggelit kaptam Tomt�l, azt�n visszafek�dt�nk m�g egy kicsit. Ha Adam nem j�n, val�sz�n�leg most is ez lenne… B�r Billt v�rtuk reggelire. Nem hiszem el, hogy tudt�k… meddig lettek volna k�pesek eltitkolni el�lem?

Egy pillanat alatt d�lt �ssze minden �s most egy vadidegen orsz�gba tartok egy rak�s vadidegen k�z� egy vadidegen emberrel egy vadidegen g�pen… sz�p fel�ll�s mondhatom. De az m�g szebb, hogy m�r azt sem tudom, hogy Tom kicsoda… Szerettem �t… m�gis �tvert… ez�rt kell felejtenem, amilyen gyorsan csak lehet…