-Nincsen pr�cs�k! –�lt fel Tom �s az �l�be �ltette Amand�t. Amanda kicsi keze Tom mellkas�n nyugodott, �s �szint�n irigyeltem �t ez�rt.

-De lesz? –j�tt a k�vetkez� k�v�ncsi k�rd�s.

-Rem�lem! –mosolyodott el Tom.

-Fi�, vagy l�ny?

-Olyan sz�p kisl�ny, mint te! –nyomott egy cuppan�sat a kisl�ny arc�ra- Na eredj, menj reggelizni, nehogy leszidjon apu!

A kisl�ny nevetve rohant ki, �n pedig m�r sz�l�sra nyitottam a sz�mat, de Tom r�tette a mutat�ujj�t.

-Ne! Ne itt vitatkozzon! Nem megfelel� a hely! Majd otthon! Sajn�lom, hogy belop�ztam, sajn�lom, hogy megcs�koltam, de nem b�ntam meg! –elvette ajkaimr�l az ujj�t �s a sz�ja ker�lt a hely�re. Visszad�ltem az �gyra, cs�kol�ztunk p�r percet, mire �szbe kaptam �s eltasz�tottam.

-Ne… -lihegtem.

-�lt�zz�n! Reggeli ut�n hazamegy�nk… -sz�llt le r�lam �s m�r kint is volt.

D�h�s voltam! Tomra, a helyzetre, de legink�bb magamra, ami�rt hagytam, hogy id�ig fajuljon a helyzet. �s m�g �lvezem is… teljes k�pzavar!

-Mi�rt cs�kolt megint meg? –kiab�ltam m�g ut�na, de m�r hi�ba. Remek. �n is fel�lt�ztem �s csatlakoztam a reggeliz�kh�z.

-�s akkor Tom b�csi azt mondta, hogy olyan sz�p kisl�nyt akar, mint �n! –�js�golta vigyorogva Billnek Amanda.

-Tess�k, Tom mondta, hogy szereted… -adott a kezembe Rebeca egy b�gre k�v�t, amit egy k�sz�n�m ut�n meg is k�stoltam.

-Na �s kit�l? –hallottam Bill k�rd�s�t.

-H�t t�le! –mutatott r�m Amanda, minek k�vetkezt�ben majdnem visszak�ptem a k�v�t.

-H�t ez a kis pletykat�nd�r mi�rt nem eszik m�g? –csikizte meg az �rkez� Tom, aki term�szetesen mindent hallott.

-Nee-eee! –vis�tott a kisl�ny �s asztalhoz �lt.

-Egy�bk�nt a p�l�m merre van? –k�rdezte Tom direkt �gy, hogy mindenki hallja. Bele tudtam volna fojtani a k�v�mba.

-J�jj�n! –n�ztem r� sz�r�san.

A vend�gszob�ba ment�nk, fogtam az �gyon hever� p�l�j�t, �s a fej�hez v�gtam.

-Mondja, mi�rt csin�lja ezt velem? Mulats�gosnak tartja?

-Mir�l besz�l? –vigyorgott r�m.

-Tudja maga!