Dlre kellett ott lennnk Billnl, gy 11-kor mr tra kszen lltam a nappaliban.
Kicsit ksve rkeztnk, ugyanis Tom elkezdett velem vitzni, hova ljek, az anys lsre, vagy htra. Vgl nyert, az anyslsre ltem, de nagy hiba volt. Ahogy a sebessgvltval babrlt, a kzfeje mindig a combomhoz rt s a gyomromtl forr rzs szaladt fel egszen az arcomig. Alig brtam megllni, hogy ne shajtsak fel a rm tr titokzatos vgytl. Odarve becsengettnk s mr hallottuk is Bill lnyt, ahogy rohan az ajthoz s azt killtja: „Apu, apu, megjttek!”
Kzben mr nylt is az ajt s egy gynyr kislny llt ott, szke haja aranyos kis copfba volt ktve, mogyorbarna szemeivel kvncsian nzett rm, tiszta Bill volt. 6 ves lehetett.
-Tom bcsi! –ugrott Tom nyakba a kvetkez pillanatban. Megindt ltvny volt.
-Hagyd leveghz jutni! –jtt ki egy gynyr mosoly, barna haj s szem n s kezet nyjtott nekem.
-rvendek! –rztam vele kezet!
-Rebeca vagyok, szia!
-n… -elszomorodtam s ezt ltta rajtam.
-Ne aggdj, kpben vagyok! Sajnlom, ami veled trtnt!
-Remlem hes mindenki! –jelent meg Bill is, leakasztotta lnyt Tom nyakbl, kezet fogtak, majd bementek az ebdlbe.
-Gyere! Remlem nem baj, hogy tegezlek! –Rebeca.
-Nem, dehogy, ksznm a meghvst!
-Kincsem, kszntl a nninek? –guggolt le kislnyhoz.
-Szia! –szlt hozzm a csppsg csilingel hangon.
-Szia! –simogattam meg a kis buksijt.
-Tged hogy hvnak?
-, engem…
-Csipkerzsika! –lpett mg Tom.
Szrsan nztem r, de erre csak egyre jobban elvigyorodott. A kislny elszaladt s egy knyvvel trt vissza.
-Nem is hasonltotok! –bktt a bortn lv hercegnk kzl Csipkerzsikra.
-Amanda, moss kezet! –emelte fel Rebeca s elmentek.
-Ez meg mire volt j? –sziszegtem a fogaim kzt Tomra.
-Valahogy hvnia kell magt! –rntott vllat.
-De nem gy!
-Ht hogy? –lpett kzelebb s kzel hajolt hozzm. Zavartan nztem fel a szembe.
-Hagyjon… -haraptam az alsajkamba idegesen.
-Csipkerzsika s Tom bcsi cskolzni fognak! –vistott Amanda nevetglve, amikor visszajtt.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
