M�r tudtam mi kell, pontosabban ki! Nekem Tom kell, de… de ez lehetetlen.

-Mostm�r igaz�n… -l�ptem el p�r sz�m m�lva.

-Ne haragudjon…

-Mi�rt? –n�ztem r� �jra.

-Ez�rt! -gyeng�den mag�hoz h�zott �s l�gyan tapasztotta finom ajkait az eny�mekre. Ellenkeztem… de �pp, hogy csak egy kicsit, nem b�rtam tov�bb. Pr�b�ltam ell�kni a mellkas�n�l, de a tasz�t� mozdulatb�l sim�t�s lett, v�g�l a tark�j�n �llapodott meg a kezem. Selymes nyelve az eny�met cir�gatta, im�dnival� ajkai az eny�meket falt�k, de olyan szenved�llyel �s l�gys�ggal, hogy bel�l olvadoztam. Mintha l�zas lettem volna, hol a hideg r�zott, hol melegem volt. Amikor m�r leveg�h�z kellett jutnunk, csak akkor szakadtunk egy, csukva volt Tom szeme �s m�lyen fels�hajtott, ak�r csak �n.

-J� �g… -h�zta a fejem a nyak�hoz. �reztem, ahogy pulz�l a v�re, adtam r� p�r cs�kot, mire m�r vadabbul tapadt ajkaimra. �ram�t�sszer�en �radt sz�t bennem a forr�s�g, l�ktetett az alhasam is. A cs�k v�gezt�vel ell�ptem t�le m�r kicsit hat�rozottabban.

-M�r biztos elmentek… -mondtam halkan.

-Kik? –r�ncolta a homlok�t �s megnyalta a sz�j�t, mintha csak az el�bbi cs�kok marad�k �z�t akarn� elt�ntetni.

-Az a k�f f�rfi…

-De �n nem az�rt… -kezdte, de m�r ott voltam Billn�l az asztaln�l. K�rd�n n�zett r�m �s szinte l�ttam lelki szemeim el�tt, ahogy b�rmelyik pillanatban elkezdhet faggatni.

-Ne k�rdezzen semmit! –n�ztem r� k�ny�rg�n, mire b�lintott egyet. �r�ltem a tapintatoss�g�nak.

A fen�be is, mi�rt kellett megcs�kolnia, mi�rt kellett mag�hoz h�znia, mi�rt kellett viszonoznom �s mi�rt kellett olyan piszkosul akarnom is…

Mindenesetre meg kell tartanom a l�tszatot, hogy csak az�rt hagytam, hogy megcs�koljon, hogy az a k�t f�rfi lel�pjen. Igaz, hogy akkor m�r r�g elmentek, de musz�j, hogy ezt higgye. Nem tudom mennyire hihet�.

Bill f�l�ton elv�lt t�l�nk, ment haza a kisl�ny�hoz �s a feles�g�hez, de el�tte m�g megh�vott minket m�snapra eb�dre. Nagy nehezen elfogadtam a megh�v�st, nem akartam h�l�tlan lenni.

Eg�sz este Tomon j�rt az eszem, na �s hogy ki lehet Adam. Ha nem „jelent” volna meg nekem, lehet, hogy engedtem volna Tomnak… Tal�n egy�tt lenn�nk m�r? Komolyan mondta, hogy szeret? Ezek �s ehhez hasonl� gondolatok �s k�rd�sek cik�ztak bennem, m�g el nem aludtam…