-Hah… Csipkerzsika… -nyitott be hozzm Tom vatosan.
-Ne hvjon gy! –mondtam elful hangon.
-J g, miattam sr? –lt le mellm az gyra.
-Mit rdekli? –fordtottam htat neki.
-Ne haragudjon… nem akartam megbntani!
-Pedig valahogy mindig sikerl…
-Bocssson meg, elvesztettem a fejem…
-Mindig?
-De maga miatt van…
-Mirt? –nztem r htra a vllam felett.
-Nagyon tetszik nekem! Dht, hogy, hogy egy msik frfirl lmodik…
-Akrhogyan is… -nztem megint magam el- Ez nem mehet gy tovbb! Kellemetlenl rint hogy nem tudunk egytt lni gy, hogy ne veszekednnk. Azt hiszem, lassan eszembe jutnak a dolgok… de addig kpes elviselni a hzban?
-Persze! hes?
-Nem…
-Olyan nincs, hogy nem kstolja meg a hres…
-Kaulitz makarnit?
-Hozok fel magnak!
-De…
-Fl perc! –ment ki.
Halvn mosoly bjklt szm sarkban, amikor utna nztem. Remlem, mostmr rnyleg nem lesz vita kztnk.
-J tvgyat! –adott a kezembe egy tnyrt pr perc mlva.
-Ksznm! –lttam hozz az evsnek.
-Milyen?
-Isteni! –hunytam le a szemem, ahogy megreztem a tszta zt. A kvetkez pillanatban viszont mst is reztem a szmon… egy msik szjat, ajak piercinggel… Kinyitottam a szemem s alig pr centire meglttam Tomt is mlyen az enymbe nzni. lltam a tekintett egy kicsit, majd kzelebb nyomult s sztnyitotta ajkait. Falta az enymet. Lehunytam ismt a szemem s-flnken ugyan-, de viszonoztam. Amikor vgeztnk csak sszerintettk a homlokunkat s gy voltunk fl percig sztlanul. Vgl n trtem meg azt a fojtogat csendet.
-Mirt csinlta? –krdeztem mg mindig csukott szemmel.
-Makarnis volt…
-Megtrltem volna…
-s hagyjuk krba menni? –reztem a hangjn, hogy mosolyog.
-Menjen el…
-J jt… -llt fel s kifel indult.
-Tom… n is szvesen lmodtam volna valaki msrl! –szltam utna. Mg visszanzett rm, majd kiment.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
