Azt hittem, elolvadok a kzelsgtl, egyszerre volt melegem s libabrs a testem.
-Fzik?
-Nem, csak...
-Az rintsemtl van?
-Hagyja mr ezt abba!
-Naj... nem cskolhatom meg, ugye?
-Nem!
-Puszi?
-Az sem!
-Akkor hagyja, hogy megleljem nha... Abban nincs semmi rossz! Nem szmt megcsalsnak sem a lehetsges pasija ellen! Tudja mit? Biztos van, hisz maga gynyr s...
-Elg lesz... -hzdtam el zavartan.
-Megegyeztnk?
-Nem! Nem akarom!
-De mg mennyire, hogy akarja! -hzott vissza s n a szles mellkashoz bjtam. Kimondhatatlanul j volt gy lenni...
-Ok... -shajtottam fel majd' elallva.
-Tessk?
-De... de ne lelgessen mindig, ok? Csak ezt krem! s ne hasz...
-...nljam ki a helyzetet? Igenis Fnkasszony! -mosolygott rm.
-Mkamester!
-Direkt kerlt ilyen feltnen reggel? -engedett el.
-Mi? Dehogyis... Nem kerltem, csak...
-... Csak kerlt!
-Igen... -vallottam be.
-De mirt?
-Mert nem akartam, hogy megcskoljon!
-Olyan rosszul cskolok?
-Nem! Dehogyis, nagyon is jl cskol...
-Igen? -vigyorgott elgedetten.
-gy rtem nem azt akartam mondani, vagyis...
-Mr a gondolat is sszezavarja? -nevetett.
-Nagyon vicces! -vonultam el a szobmba.
Hogy mehettem bele az idita kis egyessgbe? Mg hogy lelgethessen, amikor akar... lehetetlen. Nem hagyom! Majd szpen lerzom, ha kzeledik. Mirt nem lehet megrteni, higy nem tehetek semmit sem, mg nem emlkszem? Radsul ott vannak mg a szvegei is... honnan tudja mit rzek? Hogy tud a gondolataimban olvasni?
Ebdig fent aludtam a szobmban s csak arra bredtem fel, hoyg bespped az gy msik fele.
-Csipkerzsika... -suttogott a flembe Tom s reztem, hogy puha ajkaival vgigsimt a nyakamon. Alig rt brmhz... mgis gett tle mindenem.
-Tom? -nztem r lomittasan.
-Tudtam n az els perctl fogva, hogy tall lesz ez a nv magnak... -fekdt el mellettem s fejt a mellkasomon pihentette.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
