Vacsora utn mg borozgattunk egy kicsit, utna felmentem a szobmba. Alig akartam hinni a szememnek, amikor meglttam az 5 darab Sandra Brown knyvet az gyamon egy hatalmas masnival elltva. Tom vette nekem… de honnan tudta, hogy ezeket nztem? Lementem hozz megksznni.
-Ksznm a knyveket! Honnan tudta?
-Lttam a kirakatvegen t! Lttam hov teszi vissza!
-rtem… -mosolyodtam el- Ksznm!
-Egy csk az ra! –jtt kzelebb.
-Nem! –vgtam r idegesen.
-Puszi!
-Nem!
-lels?
-Hh… -hunytam le a szemem mrgemben- Rend…
Vgig sem tudtam mondani, a karjt a htamon reztem. Kzelebb hzott maghoz s a mellkasunk sszert. Meglelt. Mlyet llegeztem s kzelebb hzdtam.
-Remlem mostmr nem fog unatkozni!
-Biztosan nem! –nztem fel r.
-Akkor j… -simogatta meg az arcom, majd az llam.
-hm… mostmr… megyek… -hzdtam el.
-J jt!
-Tom! –fordultam vissza- Mire clzott?
-Mikor?
-Amikor azt mondta, hogy… khm…
-Hogy cspem a lbait s mg azon kvl valamit?
-Igen… mi az a valami?
-Komolyan tudni akarja?
-Igen…
-Akkor elmondom.
-Szval?
-Maga! –jelentette ki.
-Ezt nem rtem… -jttem zavarba s mr bntam, hogy megkrdeztem. Tnyleg jobb lett volna, ha nem tudom.
-Maga tetszik nekem, gy ahogy van! Minden porcikja! Alig vrom, hogy mindentt megkstolhassam a finom testpols brt…
-Hagyja…
-… abba? Ne haragudjon, elragadott az indulat.
-Semmi…
-… de attl mg igaz!
-J jt!
-Mzlista testpol…
-J jt Tom…
-Tudom, hogy szereti, ha ilyeneket mondok! –kiablt utnam.
-Dehogy! –mentem fel a lpcsn.
-Dehogynem! –jtt fel is.
-Nem!
-Remlem magval lmodok! –llt meg az ajtmban. Hogy mit tennk magval legszvesebben… -harapott az als ajkba.
-J jt… -csuktam be az ajtt eltte.
|