-Magának van valakije? –hallottam saját hangomat egyszer csak- Ne haragudjon, semmi közöm…

-Maga szerint hagynám, hogy fogja a kezem, ha lenne? Mosolygott rám.

-Én…

-Nem vagyok az a komoly kapcsolatos típus… ha érti!

-Miért nem?

-Nem tudom… talán… -gondolkodott el- Talán az életstílusom miatt! Nem tenne valami jót egy kapcsolatnak! Egyfolytában úton voltam…

-Miért nem vitte magával?

-Nem várhattam el tőlük, hogy…

-Miért nem? Nem ez a szerelem és a párkapcsolat lényege?

-Nem tudom, nem voltam még szerelmes…

-De párkapcsolata csak volt már…

-…

-Nem volt?

-Nincs ilyenekre időm… -kapta el a tekintetét.

-Vagy csak nem akarta, hogy legyen!

-Nézze, az öcsém egyfolytában szerelmes! De mindig csalódik, aztán meg olyan, mint egy élő halott! Nem kell ez nekem!

-De Bill nem maga!

-Tudom, de… Honnan tudja, hogy úgy hívják? –állt fel hirtelen.

-Láttam pár fényképet a nappaliban…

-Azok az én képeim!

-Tudom…

-Miért nyúlt hozzájuk?

-Miért ne?

-Mert… áh… -ment ki jól becsapva maga után az ajtót. Szerintem egész életükben nem voltak még ennyit becsapva az ajtók, mint mióta idejöttem.

Vártam fél órát, utána lementem, mert már éhes voltam. Az ebédet kihagytuk, az óra 3-at ütött már.

Halkan mentem le a konyhába, nem akartam Tom szeme elé kerülni, inkább kerülném a vitát.

-És magának van valakije? –ijesztett halálra Tom hangja.

-Nem tudom…

-Szerintem igenis tudja! –lépett oda hozzám- Itt! –tette tenyerét a szívemre- Tudnia kell!

-Maga részeg?

-Csak egy kicsit becsíptem! Iszok annak örömére, hogy egy csődtömeg vagyok, akinek csak a szája nagy és 25 évesen be van rezelve a szerelemtől!

-Nem tudja, mit beszél!

-De igen! Ez igazság! De tudja, egy magam fajtának nehéz dolga van!

-Miért? Maga igazán… jóvágású férfi…

-A pénzem miatt! Az kell mindenkinek! –sóhajtott és elvette rólam a kezét.

-Sajnálom…

-Magának is az kell?

-Nem, dehogy! Azt sem tudom ki maga!

-Akkor nekem maga kell! –csókolt meg.

-Na, jöjjön, ezt most az egyszer elnézem magának! Menjünk fel, feküdjön le!

-Semmi esélyem magánál?

-Maga részeg és félrebeszél!

-Részegen is tetszik, hogy…

-Is? Ki ne mondja!

-…Józanon is! –csak kimondta.