Ami azt illeti, Tom nem is az esetem…
Kit érdekel a tökéletes teste? Biztos senki sem esik hasra azoktól a mogyoró-barna szemektől… vagy a mosolygödröcskéktől, puha ajkaktól és attól az ajakpiercingtől, mely csoda, hogy nem sistereg, amikor a hideg anyaga Tom forró ajkához ér. Mit számít az imádni valóan magas homlok, melyre millió csókot lehetne szórni, vagy a füle, melyben aranyos hullám van… harapdálni való… na, állj! Ezt még itt kell abbahagynom, de nagyon sürgősen! Nem gondolhatok arra, hogy milyen jó lenne végig csókolni azt a részt, ahogy az afro fonatainak vége a mellkasához ér. Arra sem szabad, hogy mennyire biztonságban érzem magam a karjában. Ruhán keresztül is érzem teste melegét…
Mi ütött belém? „Ne nézd már az izmos karját!” –kényszerítettem magam és nagy nehezen levettem róla a szemem.
Ő tehet a bizonytalanságomról, ő gázolt el, miatta nem emlékszem semmire, miatta vagyok itt! Úgy kell tekintenem rá, mint ellenségre.
-Huh, ez jó volt! –jött be a konyhába Tom mezítláb, csurom vizesen csattogva a padlón. Ez nem ismeri a törölköző fogalmát? Vagy csak bosszantani akar? Hátat fordított nekem és a pulthoz ment, így szemügyre vehettem izmos hátát is. Hideg vízcseppek folytak le egészen a nyakától a lapockáján keresztül a két gödröcskéig a fürdőgatya szegélye felett.
-Kér egy koktélt? Ez a specialitásom!
-M-mi?
-Sex on the Beach! –mosolygott hátra rám.
-Öh… meg kellett volna törölköznie! Még valaki elcsúszik itt!
-Nos, mi tudjuk, hogy ott víz van, és csak mi vagyunk itt, úgyhogy elkerülhetjük! Tessék, a koktélja! –adta a kezembe kutyulmányát.
-Köszönöm!
-Miért nem jön ki velem napozni? Fürdőruhát is vettem! Gyönyörű odakint az idő!
-Inkább a szobámban fogyasztanám el a koktélt! –indultam is fel, de megcsúsztam az egyik víztócsán.
-Hoppá! -éreztem Tom meleg érintését a derekamon- Vigyázzon!
A forró érintéssel egy időben jéghideget is éreztem a mellkasomon, mivel Tom koktélja a mellkasomon landolt.
-Most nézze meg mit csinált!
-Én? Maga esett el majdnem! Én megfogtam!
-Igen, de ha maga nem csöpögtetni tele a földet, ez nem történik meg!
-Most mi baja van?
-Semmi! Elengedne végre? Át szeretnék öltözni!
-Nem! Majd én felviszem! Még a végén tényleg elesik! –vett fel a karjába és kivitt, de a lépcső aljánál megcsúszott.
-Vigyázzon! –sikkantan fel és a nyakába kapaszkodtam.
-Csak vicceltem, nyugodjon meg!
-Nem volt vicces! –mordultam fel, de elmosolyodtam a végét.
-Mégis mosolyog! –mosolygott le rám.
-Miért nem tegez már? –néztem fel rá.
-Mert maga sem engem! Tegezzem?
-Nekem mindegy… -kaptam el a tekintetem.
-Nagyszerű! –értünk fel és bevitt a szobámba- vegyen fel egy fürdőruhát, addig készítek még egy koktélt! Nem a ruhájának szántam az előbbit!
|