Az gy mellett rengeteg szatyor llt, tele szebbnl szebb ruhkkal, cipkkel, mg pr ni „holmit” is vett. tltztem hlingbe, amit szintn az egyik szatyorban talltam s bemsztam a hatalmas gyon hever puha takar al. Olyan selymes volt, hogy minden megmozdulsnl gy reztem, mintha simogatna valami.
Reggel arra bredtem, hogy a nap sugarai simogatjk az arcomat. Mr nem fjt a fejem, de a kezem mg elgg. Ert vettem magamon s felkeltem. Letusoltam s tltztem valami knyelmesbe. Lementem a lpcsn s megkerestem a konyht. Nem volt nehz, csak kvetnem kellett a kv s a pirts illatt.
-J reggelt! –ksznttt az asztalnl l frfi.
-Magnak is!
-Nzd, nem hvnl vgre a nevemen?
-Nem!
-Mirt nem?
-Mert azt sem tudom, hogy hvjk!
-Tom!
-Teljes neve?
-Tom Kaulitz!
-Jl van, Mr. Kaulitz, ksznm a ruhkat!
-Remnytelen… -shajtott- Nincs mit! Jk a mretek?
-Igen!
-Reggelit?
-Ksznm!
Csinlt nekem pirtst s kvt, majd letette elm az asztalra.
-Elksztettem volna…
-Fl kzzel?
-Igaz… -lttam be. Az ltzkds is ksz szenveds volt.
-Mutassa a kezt!
-Tessk?
-Mutassa a kezt! Hagy nzzem! –krte s mr ktzte is kifel a ktst.
-De…
-Nagyon fj? –nzett a varratra.
-Tllem, azt hiszem…
-Sajnlom…
-Semmi ba… -a llegzetem elakadt, ahogy puha s meleg ajkait reztem a seben.
-Mit csinl? –hunytam le a szemem, ahogy elkpzeltem, hogy mit tudna csinlni mg azokkal a finomnak tn ajkakkal.
-Ez j magnak?
-Igen…
Kzelebb hzott maghoz s cskjaival mr a vllam vonalt beczgette… aztn a nyakam kvetkezett.
-Hm… finomabb, mint gondoltam…
-Ne! –kaptam szbe- Engedjen el!
-Nem akarom…
-Krem… -lktem el magamtl a mellkasnl- ezt… soha tbb… soha tbb nem fordulhat el…
-De…
-Ne rjen hozzm! Van b a kpn kihasznlni a helyzetet!
-Milyen helyzetet? –kiablt rm hirtelen.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
