Simone a lehető legtöbb módon próbált beszélni Tommal, győzködte, hogy nekik bármit elmondhat, de a fiú csak nem élt vele. Bill makacsul hallgatott, amiért szörnyen érezte magát, de a nő megértette.

Egyik este a nő és Gordon késő estig beszélgettek erről és hajnalban valami zajt hallottak a hátsó bejáratnál.

-          Mi lehet ez? – kapta fel a fejét Simone- Talán betörő?

-          Megnézem… - kelt fel Gordon.

-          Veled megyek!

Óvatosan settenkedtek a sötétben, a nő rettenetesen félt. Mi van, ha egy betörő az és bántani fogja őket? És a fiúk? Odafent mélyen alszanak, és fogalmuk sincs semmiről. Mi van, ha ők is veszélyben vannak? Nesztelenül lopakodtak a hátsó bejáratig, ahol valaki egy kulccsal babrált. Kulcsa is van? De hát ki ez? És hol szerezte a kulcsot?

Az ajtó halk nyikorgással tárult ki és egy sötét alak jött be rajta lábujjhegyen.

A lámpa feloltódott és az alak halálra rémülten ugrott egyet.

-Tom? – sóhajtotta a nevét Simone megkönnyebbülten- Mi a fenét keresel te éjnek évadján odakint?

-Ő… - a fiú erősen törte a fejét, mit találhatna ki, de semmi épkézláb ötlet sem jutott az eszébe. Rajtakapták.

-          Nem volt sok szabály…

-          Tudom, tudom és ne haragudjatok…

-          Akkor magyarázd meg kérlek, miért ilyenkor jössz haza? És egyáltalán mikor mentél el? Hol voltál? Ha tudom, hogy nem vagy itthon…

-          Simone, kérlek nyugodj meg drágám… - nyugtatta Gordon.

-          Mégis hogyan nyugodjak meg, mikor tudom, hogy odakint volt egész este?

-          Minden bizonnyal mindjárt elmeséli nekünk! – nézett Tomra nyomatékosan.

-          Rendben… - sóhajtott a fiú és leült a konyhapulthoz.

-          Nos? Ugye semmilyen törvénytelen dolgot nem csinálsz?

-          Nem, vagyis nem tudom, én csak… ez olyan nehéz…

-          Tom… - fogta meg a kezét Simone- Bízz bennünk! Kérlek…

-          Van egy lány… - bökte ki nagy nehezen, mire Simone arca felragyogott- Az a helyzet, hogy egy klubban találkoztam vele. Tudom, még fiatal vagyok hozzá, hogy ilyen helyekre járjak, de minden este fél 10-től amatőr est van és fel szoktam lépni. Tudom, azt mondtátok, hogy első a tanulás és ezért nem mondtam el. Nekem ez sokat jelent és ha nem megyek el… Sokan szeretnek ott és ott találkoztam vele is.

-          Hogy hívják?

-          Grace…

-          Elmondhattad volna…

-          Nem akartam gondot okozni… Már az is, hogy itt lakhatunk… el sem tudom mondani, milyen hálásak vagyunk érte. Nem mertem tőletek pénzt kérni, ezekért a fellépésekért pedig kapok annyit, hogy elvigyem őt moziba, vagy valami…

-          Mióta? Mióta settenkedsz ki éjszakánként…

-          Pár hónapja…

-          És mi nem vettük észre… Hogy lehettünk ennyire figyelmetlenek?

-          Nem, ez nem a ti hibátok! Csakis az enyém! Bocsánat, hogy titkolóztam, de nem akartam több gondot okozni…

-          Tom! – mosolyodott el Simone halványan- Nem azért vettünk magunkhoz titeket, hogy magunkra vállaljunk egy gondot… Azért tettük, mert segíteni akartunk. Sosem gondoltunk úgy rátok, mint egy megoldandó problémára. Mostmár egy család vagyunk!

-          Bocsánat, hogy titkolóztam…

-          Megbocsátunk… de ez nem maradhat büntetlenül, sajnálom?

-          Tudom és bármit megteszek…

-          Szobafogság, egy hétig!

-          Tessék? De hiszen…

-          Két hét, ha folytatod! – vette elő szigorát Gordon.

-          És Grace?

-          Itt találkoztok… ezt a klubbos dolgot pedig még nagyon átgondoljuk… Ha pénz kell, kérj tőlünk nyugodtan, de neked most az érettségi az első. Értsd meg, hogy ugyanannyi jogod van olyan életet élni, mint más gyerekek. Te pedig még gyerek vagy… Nem tudom, mi legyen…

-          Kétnaponta? –alkudozott Tom- Háromnaponta?

-          Hétvégente! Péntek és szombat este! Rendben?

-          Rendben… - sóhajtott Tom- Köszönöm!

Megölelték egymást és Tom belátta, igazuk van. Simone és Gordon csak jót akarnak neki. Óriási dolgot tettek érte és a testvéréért, a legkevesebb, hogy szót fogad nekik és azt teszi, ami szerintük a legjobb nekik. A büntetés ellenére mosollyal az arcán aludt el aznap este.