-Ez meg mit jelentsen? -nztem krbe.
-Minek ltszik? -mosolyodott el Bill- Fl perc s tlalok, addig helyezd magad knyelembe! -vezetett az asztalhoz s kihzta nekem a szket.
Totl zavarban voltam, azt sem tudtam mit tegyek. Elszoktam mr az ilyen helyzetektl...
Tnyleg fl perc mlva mr vissza is jtt. Isteni vacsit csinlt, ki sem nznm belle, hogy ilyen jl fz ennyi turnzs mellett.
-Isteni volt! -mosolyogtam elgedetten a vacsi vgn.
-rlk, hogy zlett! -vigyorgott.
-s most mi lesz? Haza ksrsz?
-Ht nagyon messze lehet a szobd! -jtt kzelebb.
-Igaz! -nztem a szembe- Akkor?
-Nem is tudom! -lpett mg kzelebb, mire megszlalt a telefonja.
-Jaj, ne vedd fel! -shajtottam.
reztem, hogy most sem fog menni. Ez most valami vicc? Lehetetlen, hogy kt ember ennyire peches legyen, vagy nem? Ez normlis?
-Muszj, David az!
-s?
-Gyorsan lerzom! -vette fel- Szia David, most nem igazn alkalmas...ok...mondd...
5 percet vrtam, de amikor mg mindig csak hallgatott, elegem lett. Nem vagyok valami trelmes ember, br vrtam eddig is eleget. Felmentem a szobmba s pakolni kezdtem a brndmbe.
-Nyertnk egy djat a... -fordult htra Bill- ...Kim? -nzett krbe, majd feljtt hozzm.
Mg mindig pakoltam, csak ilyenkor tnik fel mennyi ruhm van. 10 percig beszlt, de mg mindig nem voltam ksz.
-Kim? Mit csinlsz? -nzett rm rmlten- Hova msz?
-El...neknk ez nem megy Bill, lsd be! Valami mindig van!
-Ne menj el, hov msz?
-Nem tudom, taln szllodba...
-Ne menj el!
-Csak egy mdon tarthatsz itt... de az ugye neknk nem megy! -pakoltam tovbb knnybelbadt szemekkel.
|