-Nem is tudtam, hogy ekkora hzitndr vagy! -lt le a pulthoz- Nem emlkeztem r, hogy van itthon alapanyag...
-Mert nem is volt! -tettem le el a tnyrt.
-Bevrsoltl? -hlledezett.
-Remlem nem baj... mshogy nem tudtam volna reggelit csinlni neked!
-Nekem?
-Khm... neknk!
-Nem kellett volna fradoznod!
-Nem fradtsg, szivesen teszem! -mosolyodtam el.
-Kltzz ide! -vigyorgott.
-Mr megtrtnt! -tettem el az omlettet s a palacsintt is- Van lekvr s csoki is!
-Ksznm! De knyrgm, lj mr le te is! Rossz nzni, hogy te itt sernykedsz n meg csak itt lk!
-J tvgyat! -adtam neki villt is.
-llj! -hzott vissza- Csccs! -ltetett le- J tvgyat!
-Kszi...
Pr perc mlva megszlalt a csng.
-Nyitom...
-Hagyd csak, Tom lesz az! Van kulcsa, csak csenget, hogy ne rjen vratlanul... nem mintha ilyenkor mr nem lenne mindegy! s amgy sem vagy az alkalmazottam!
-Ok...
-Hali mindenki! -jtt be hozznk Tom- Micsoda illatok! Hm, az ott palacsinta? Te j g, de rg ettem mr! Rgen mindig anyu csinlta, emlkszel Bill?
-Igen! -Bill- Kim csinlta!
-Igen? H, ksz fnyeremny vagy! -lt le Bill mell.
-Kszi! Na egyetek! -lltam fel- J tvgyat!
-Te nem eszel? -hzott vissza a derekamnl Bill.
-Nem...n teltdtem az illatokkal! -simogattam meg az arct, majd felmentem.
Ha Bill rl, akkor n is. Remlhetleg hozzjrultam ahhoz, hogy j napja legyen.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
