-Mire kszlsz Bill? -nztem fel a szemeibe, amik mr csak pr centire voltak tlem.
-Szerinted? -mosolyodott el.
-...Szerintem...megfogsz cskolni... -mosolyodtam el n is, totl zavarban.
-Szeretnd, hogy megcskoljalak? -jtszadozott mg mindig velem, amitl mr teljesen ksz voltam.
-...Igen! -fogtam meg a pljt a mellkasn.
-Nzztek, ott vannak!!! -ordtotta el magt egy frfi a jrdrl s mindketten odakaptuk a fejnket.
-Francba! -nztem a kihezett fotsokra.
Annyira gyllm ket.
-Bill! Kim! -jtt ki David- Gyertek be! Most!
-Ok! -tettk amit mond.
Bementnk mindhrman az egyik szobba s Billel leltnk 1-1 szkre. David nem ltszott tl boldognak, majd' felrobbant.
-Mi a baj? -krdezte Bill navan.
-A fotsok... -vlaszoltam David helyett kedvetlenl- Lekaphattak minket!
-s?
-s? s majd rhatnak rlunk szp mesket, kitallhatjk, hogy egytt vagyunk, pedig nem is, cmlapokba, jsgokba kerlhetnk! -soroltam.
-Pontosan! -David.
-Olyan borzaszt, ha azt hiszik egytt vagyunk? -krdezte Bill, lttam rajta, hogy nem esik neki jl, amit mondok, de azt is lttam, hogy nem rti mi ezzel a gond...
-Igen Bill! Nem rted? Bajt hoz rd is s rm is! Mg nem tanultad meg?
-Kim... -zlt kzbe David- Kint vr a kocsi a hts kijratnl! Vigyzz, rendben?
-Rendben, ksznm! -lltam fel.
-Elmsz? -hzta fel a szemldkt Bill.
-Igen! -adtam egy puszit az arcra- Szia!
-Ne menj! -fogta meg a kezem s knyrgve nzett rm....istenem...
-Bill...
-Fejezzk be... -sgta a flembe.
-Nem azrt hagytam abba az neklst, s nem azrt bujkltam eddig, hogy tovbbra is mindenhov kvessenek! -mentem ki onnan.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
