-Ki ez a csaj, a cukros néni? -akadt ki Tom újfent, a gumicukor láttán már este.

-Azt hittem megcsókol... -sóhajtott Bill- Érted, én elmegyek, ő utánam fut, magamhoz ölelem, megcsókolom...

-És akkor jön a hegedűszó... Túl sok filmet nézel öcsi! De ez a valós élet, ahol mindketten szenvedtek, mert egyikőtök sem képes kezdeményezni.

-Megyek, lefekszem! -indult is a szobájába Bill.

-Jóéjt Rómeó...

Reggel felhívott Bill, hogy délre menjek a stúdióhoz és valahogy olyan izgatottnak tűnt. 3/4 12-kor már ott is voltam és az ikreket kerestem, mivel már csak nekik nem köszöntem.

Ám ahogy a konyhához értem, hallottam, hogy nagyon beszélgetnek valamiről.

-Szóval álmodtál valamit! Na ki vele, mi volt? Nagyon vidámnak tűnsz! -Tom.

-Kim! -sóhajtott Bill.

-Te is megcsókoltad álmodban?

-Annál sokkal több...

-Nem mondod, hogy...

-De igen... -vigyorgott Bill.

Te jó ég, Bill tényleg arról álmodott, hogy mi ketten... jesszus... még a tenyerem is izzadni kezdett.

-Részletek? -Tom kíváncsian.

"Héj, ez magán ügy!" -gondoltam mérgesen.

-Nem mondom el!

"Na azért! Azért mégiscsak kellemetlen lenne! Sőt még így is az! Tomnak semmi köze hozzá!"

-Hát, te tudod!

-Hjaj, azok a lábak Tom! Az az édes sóhajm ahogy a hasát csókolgatom... az az imádni való ajka, melytől elszakadni is alig tudtam! Az a selymes bőre...

"Na elég!"

Lehunyt szemmel képzeltem el azt az élvezetet, amit Bill nyújthatott nekem álmomban.

-Hát te? -lepett meg egyszer csak David én meg halálra rémültem.