-Kim, krlek... -kezdett magyarzkodni Bill, n pedig becsuktam az ajtt s bellrl neki dltem.
-Ht ez ciki! -lpkedett le a lpcsn tom.
-Mit mondtl neki, halljam!
-Az igazat! Hogy csak jtszik veled...
-s akkor engem mirt kldtt el?
-Ht... lehet, hogy elszltam magam, hogy azt mondtad Jake nem vletlenl hagyta el...
-Te meghibbantl, azt nem gondoltam komolyan, mrgemben mondtam! Most mirt kellett bekavarni?
-Ne haragudj, vletlen kicsszott...
-Ezt neki mondd! Kirly, egy letre elfelejthetem Kimet az tuti! Nagyon kszi!
-Beszlek vele, nem lesz gz!
-Nem kell a segtsged, most is sokra mentem vele! Mirt kellett, nem krtelek r!
-Tudom! De nem rtem mirt csigzik, ha egyszer akarja, hisz hallottuk is!
-Nyilvn megvan r a nyoms rve!
-Mint neked is megvolt, hogy nem cskoltad meg! s azta is ezzel szenvedtek!
-Menj el, majd beszlek vele! -indult el Bill ismt felfel a lpcsn.
-Ne haragudj...csak jt akartam! -Tom.
-Ok...
-Hallottam... -nyitottam ki az ajtt, amikor Bill mr majdnem bekopogott
-s...mit gondolsz, mi lesz velnk?
-Bill te... tnyleg azt hitted megjtszom magam? Ez...annyira gyerekes lenne...
-Gyerekes... -hajtotta le a fejt shajtva az nekes.
-Bill! Akadj mr le errl a tmrl! Nem rdekel hny ves vagy!
-Biztos? -nzett rm bizonytalansgot ksr tekintettel.
-Biztos! -mosolyodtam el.
-Bartok? -lpett kzelebb halvny mosollyal az arcn.
-Azok! -simogattam meg az arct.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
