-Bill! -mentem utna- Teljesen flrertetted, n csak...
-Flre? Mit lehet ezen flrerteni? Minden vilgos, egy kis klyk vagyok hozzd! H 2 v, micsoda tragdia, igazad van!
-De n nem...
-Semmi baj! Majd tl leszek rajta! Nem nagy gy! -remegett meg a hangja- Felejtsk el... ahogy egymst is! -nzett utoljra rm, majd magamra hagyott.
-Bill... -szorult ssze a szvem.
-Majd megnyugszik! Csak most hagyd! -llt elm Tom. Ilyenkor hirtelen 180-s fordulatot vesz, de nem gondolja komolyan! Csak egy kis id kell neki! Azt hiszem tl hirtelen szeretett meg! s tlsgosan is beld habarodott mr... Beszlek vele...
-Ksz...
-Ne ksznd, a ktelessgem! Nekem a legfontosabb!
-Ezt jl sszehoztam... -nztem Davidre.
-Nem tehetsz rla, nem tudhattad, hogy hallja! Fleg, hogy csak a rossz rszt...
-De akkor is az n hibm! Taln tnyleg jobb, ha kiszllok az letbl!
-Dehogy jobb s ezt is tudja.
-Nem mehetek el anlkl, hogy ne magyarznm meg s ne hallgatna meg.
-De ne most! Hadd higgadjon le! Nem akarom, hogy olyat mondjon, amit nem gondol komolyan! Csak megbntana!
-Akkor... menjek haza?
-Elintzem! -ment fel Bill utn Tom, n pedig elkszntem a tbbiektl s haza mentem.
Sajnltam Billt, most biztos csaldott bennem. Fogalmam sincs mit hallott, de meg kell magyarznom neki, ha trik, ha szakad, mieltt tlkezik, tudnia kell, hogy mr nem gy gondolom.
Mr rges rg beleszerettem...
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
